Puccs vagy forradalom zajlott 30 évvel ezelőtt?

Forradalom volt – állítja meggyőződéssel Mădălin Hodor román történész, a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács tudományos kutatója azzal kapcsolatban, hogy harminc évvel a romániai rendszerváltó események után még mindig sokan puccsként vagy a nagyhatalmak beavatkozásaként emlegetik az 1989 decemberében történteket.

Hamis megközelítés annak lebegtetése, hogy államcsíny volt-e, avagy forradalom. Ha terminológiai szempontból pontosak akarunk lenni, akkor minden forradalom államcsínnyel végződik, hiszen az erőszakkal élő forradalmak egy adott ponton megdöntik az éppen működő hatalmi berendezkedést – fogalmazott megkeresésünkre a történész. Úgy véli, hátsó érdekektől vezérelve érvel, manipulál az is, aki két részre osztaná, egy december 22-e előtti, illetve utáni szakaszra a történteket. Szerinte a romániai forradalom azoknak az 1985-ös, Gorbacsov-féle szovjet reformoknak is a következménye, amely meghatározta a kommunista lágerhez tartozó összes állam sorsát.

Mint mondta, a román forradalomnak megvannak a saját jegyei, erőszakos, véres jellege elütött a többi országban zajló folyamatoktól, de ettől még nem lehet leválasztani a térségben zajló hasonló eseményekről.

– Romániá­ban különösen nagy volt az elégedetlenség, hiszen Nicolae Ceaușescu (képünkön) nem engedett sztálinista politikájából még az 1989. novemberi pártkongresszuson sem, holott a környező államokban már jó ideje komoly reformokat vezettek be. A Securitate akkori jelentéseiből kiderül: a titkosrendőrség tudta, hogy rendkívül feszült a hangulat, s bármikor erőszakba torkollhat az elégedetlenség – idézte fel a forradalom előzményeit Mădălin Hodor.

Toró Tibor szociológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója a Maszol erdélyi portálnak elmondta, a „forradalom elrablásának” mítosza már nagyon korán lábra kelt Romániában. – Az első variáns szerint forradalom zajlott Temesváron, de ez mind­össze december 16-tól december 22-ig tartott, és akkor le is zárult, ami utána történt az már a hatalom átvételére készülődő elitnek a „tevékenysége” nyomán jött létre. Eszerint a temesvári „igazi” forradalmat háttérbe szorította a párt második vonala által irányított sikeres puccskísérlet, kizárólag az államszocialista nómenklatúra embereit ültetve hatalomba. Egy másik szerint a kelet- és közép-európai rendszerváltások Mihail Gorbacsov és George Bush máltai találkozójának eredményeként jöttek létre, komoly külföldi titkosszolgálati beavatkozással. Az ilyen típusú narratíváknak a forrása általában a titko­s­szolgálat berkeiben keresendő, hiszen az általuk felállított forgatókönyv szerint ők voltak azok, akik a külső ellenséget megállították – mondta a szociológus.

Ludovic Orban modellországot lát

Ludovic Orban román miniszterelnök szerint Románia a kisebbségi jogok védelmének az egyik legelismertebb modellországává vált. A kormányfő a nemzeti kisebbségek napja alkalmából kiadott tegnapi üzenetében dicsérte a román kisebbségvédelmi modellt. Ludovic Orban úgy vélte: a romániai nemzeti kisebbségek mindegyike értékei által hozzátesz valamit a többség és kisebbség közötti kulturális és együttélési kölcsönhatáshoz, amely valóságos modellé vált. A miniszterelnök felidézte: Románia állampolgáraiként a többségiek és a kisebbségiek ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek, együtt élték át a történelmi megpróbáltatásokat, három évtizeddel ezelőtt együtt küzdötték le az önkényuralmi rendszert, és együtt indultak el a demokrácia útján, amelyen jelenleg is együtt haladnak. Azt is hozzátette, hogy etnikai kulturális identitástól függetlenül mindenki arra vágyik, hogy olyan országban éljen, amely jólétet biztosít és elkötelezett a demokrácia értékei mellett. (MTI)