Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Mohamad Aslam középkorú, szakállas muszlim férfi, aki Koppenhága Mjølnerparken városrészében él. – Negatív következményei vannak a négy gyermekemre nézve, hogy egy nem nyugati országban születtem, és életem első hét évét Pakisztánban töltöttem. Ez hátrányos megkülönböztetést jelent olyanokkal szemben, akik pedig már itt nőttek fel – mondja Aslam dánul a Deutsche Welle német televíziós csatorna videóriportjában.
Ennek apropója, hogy – a hivatalos dán megfogalmazás szerint – Mjølnerparken gettónak számít, az ott uralkodó állapotokat pedig legkésőbb 2030-ig fel kell számolni a migránsok alkotta párhuzamos társadalmak megszüntetésére.
– Így nevezi meg a törvény, tehát nekem is ennek megfelelően kell eljárnom. De úgy vélem, nem pontos kifejezés ez az érintett területekre Dániában – fanyalgott Kaare Dybvad lakásügyi miniszter a gettó kifejezés kapcsán.
A drákói bevándorláspolitika ellen jogvédők mellett az európai sajtó is kikelt.
„Méltatlan egy jogállamhoz!” – cikkezett kedden a német Süddeutsche Zeitung annak nyomán, hogy a dán kormány a héten Koppenhágában, illetve vidéken 28 városrészt nevezett meg hivatalosan is gettóként. A még 2010-ben, Lars Løkke Rasmussen jobbközép kormánya idején létrehozott lista – amelyet tavaly törvény is megerősített – a következő öt feltétel közül háromnak a meglétéhez köti, hogy egy negyedet ilyenként soroljanak be. A lakók több mint fele valamely nem nyugati (a gyakorlatban főleg muszlim népességű) országból érkezett bevándorló, a munkanélküliségi ráta meghaladja a negyven százalékot, a felnőttek több mint hatvan százalékának az általános iskola a legmagasabb végzettsége, az átlagjövedelem az adott régió egészének kevesebb mint 55 százaléka, az elítélt bűnözők száma pedig meghaladja az országos átlag háromszorosát.
Ha egy szülő ilyen környéken él, a gyerekét legalább heti 25 órára óvodába kell adnia, ahol dán nyelvre is tanítják – máskülönben megvonhatják tőle a családi pótlékot, illetve megkurtíthatják azt. A gettónegyedekben szigorúbban ítélhetnek meg egyes bűncselekményeket, mint például a lopást vagy a vandalizmust. Amennyiben egy városrész öt egymást követő éven át is gettónak minősül, úgy felszámolhatják azt, az ott lakókat pedig kényszeríthetik a kiköltözésre. Ez ugyancsak emberjogi bírálatokat vált ki. Dán sajtóbeszámolók szerint ez a most megnevezett 28 negyedben összesen 11 ezer embert érinthetne potenciálisan.
A német Der Tagesspiegel tegnapi írása rámutat, a dán szociáldemokraták tavaly, ellenzékben még a „gettótörvény” ellen szavaztak, idén júniusi választási győzelmük után azonban magukévá tették azt, ahogyan – a radikális jobboldali Dán Néppárt nyomására – csaknem az összes politikai erő is. Őrzik a dán–német határt, sőt – a svédországi migránsbandák terjeszkedése miatt – fél évszázad után most először a skandináv szomszéddal közös szakaszt is. Egy éve az is felmerült – szintén nagy felhördülést keltve –, hogy a bűncselekményekért elítélt bevándorlókat egy lakatlan dán szigetre, Lindholmra telepítsék át, amelyet korábban fertőzött állatok elkülönítésére használt a járványügyi hatóság.
Az 5,8 milliós észak-európai országban mintegy 320 ezer muszlim él, ami az összlakosság több mint öt százalékának felel meg.
Moszkva a békés megoldásokat hangsúlyozza, de a nyilatkozatokból egyértelmű, hogy készek katonailag is reagálni minden kihívásra.
Két ember meghalt, tizenkettő megsérült.
Oroszország csütörtöki lépése aggasztó irányt jelez az ukrajnai háború eszkalációjában.
Van mit javítani a két ország kapcsolatában, de azért biztató jelek is akadnak.
Mutatjuk hol nem járnak a vonatok a havazás miatt
Háborúra készülnek Németországban?
Sikított a fájdalomtól: borzalmas, amin keresztül ment Harry herceg
Beszakadt a forint, ez állhat a szabadesés hátterében
Körözi a rendőrség a Házasság első látásra sztárját: kiderült, mit tett
Zaluzsnij bejelentette: elkezdődött a harmadik világháború
Megérkezett a hó, káosz az utakon + videó
Elismerte az UEFA, nagyot hibázott a videóbíró
Magyar Péter kínos magyarázkodásba kezdett, de nem volt benne sok köszönet
Gonosz volt a főispán?
Az UEFA döntött, s ezzel alaposan kibabrált a magyar válogatottal
Nagy Feró komoly gyanúba keveredett + videó
Moszkva a békés megoldásokat hangsúlyozza, de a nyilatkozatokból egyértelmű, hogy készek katonailag is reagálni minden kihívásra.
Két ember meghalt, tizenkettő megsérült.
Oroszország csütörtöki lépése aggasztó irányt jelez az ukrajnai háború eszkalációjában.
Van mit javítani a két ország kapcsolatában, de azért biztató jelek is akadnak.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Moszkva a békés megoldásokat hangsúlyozza, de a nyilatkozatokból egyértelmű, hogy készek katonailag is reagálni minden kihívásra.
Két ember meghalt, tizenkettő megsérült.
Oroszország csütörtöki lépése aggasztó irányt jelez az ukrajnai háború eszkalációjában.
Van mit javítani a két ország kapcsolatában, de azért biztató jelek is akadnak.
A miniszterelnök a háborúról és az új gazdaságpolitikáról is beszélt a Kossuth rádióban.
Bondi jelölése mérföldkő lehet az igazságszolgáltatás reformjában.
Jelentős késéseket és fennakadásokat okozott csütörtökön a hóvihar Párizsban.
Magyar Péter cimborája ismét bemutatkozott.
Van mit javítani a két ország kapcsolatában, de azért biztató jelek is akadnak.
A miniszterelnök a háborúról és az új gazdaságpolitikáról is beszélt a Kossuth rádióban.
Bondi jelölése mérföldkő lehet az igazságszolgáltatás reformjában.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
