Városrészek a dán gettólistán

Huszonnyolc, zömükben migránsok lakta városrészt szerepeltet a dán kormány a hivatalos „gettólistán”. Az ilyen negyedekben élőket kényszerintézkedésekkel és megkülönböztetéssel is sújtják, amit nehezményeznek az érintettek. A kemény dániai bevándorláspolitikát nem a jobboldal, hanem a szociáldemokrata Mette Frederiksen (képünkön) kabinetje jegyzi; igaz, saját lakásügyi minisztere szerint is túlzás a gettó kifejezés használata.

A megjelölt negyedekben szigorúbban ítélik meg a vandalizmust is Fotó: Ritzau Scanpix Denmark Forrás: Reuters

Mohamad Aslam középkorú, szakállas muszlim férfi, aki Koppenhága Mjølnerparken városrészében él. – Negatív következményei vannak a négy gyermekemre nézve, hogy egy nem nyugati országban születtem, és életem első hét évét Pakisztánban töltöttem. Ez hátrányos megkülönböztetést jelent olyanokkal szemben, akik pedig már itt nőttek fel – mondja Aslam dánul a Deutsche Welle német televíziós csatorna videóriportjában.

Fotó: Reuters

Ennek apropója, hogy – a hivatalos dán megfogalmazás szerint – Mjølnerparken gettónak számít, az ott uralkodó állapotokat pedig legkésőbb 2030-ig fel kell számolni a migránsok alkotta párhuzamos társadalmak megszüntetésére.

– Így nevezi meg a törvény, tehát nekem is ennek megfelelően kell eljárnom. De úgy vélem, nem pontos kifejezés ez az érintett területekre Dániában – fanyalgott Kaare Dybvad lakásügyi miniszter a gettó kifejezés kapcsán.

A drákói bevándorláspolitika ellen jogvédők mellett az európai sajtó is kikelt.

„Méltatlan egy jogállamhoz!” – cikkezett kedden a német Süddeutsche Zeitung annak nyomán, hogy a dán kormány a héten Koppenhágában, illetve vidéken 28 városrészt nevezett meg hivatalosan is gettóként. A még 2010-ben, Lars Løkke Rasmussen jobbközép kormánya idején létrehozott lista – amelyet tavaly törvény is megerősített – a következő öt feltétel közül háromnak a meglétéhez köti, hogy egy negyedet ilyenként soroljanak be. A lakók több mint fele valamely nem nyugati (a gyakorlatban főleg muszlim népességű) országból érkezett bevándorló, a munkanélküliségi ráta meghaladja a negyven százalékot, a felnőttek több mint hatvan százalékának az általános iskola a legmagasabb végzettsége, az átlagjövedelem az adott régió egészének kevesebb mint 55 százaléka, az elítélt bűnözők száma pedig meghaladja az országos átlag háromszorosát.

Ha egy szülő ilyen környéken él, a gyerekét legalább heti 25 órára óvodába kell adnia, ahol dán nyelvre is tanítják – máskülönben megvonhatják tőle a családi pótlékot, illetve megkurtíthatják azt. A gettónegyedekben szigorúbban ítélhetnek meg egyes bűncselekményeket, mint például a lopást vagy a vandalizmust. Amennyiben egy városrész öt egymást követő éven át is gettónak minősül, úgy felszámolhatják azt, az ott lakókat pedig kényszeríthetik a kiköltözésre. Ez ugyancsak emberjogi bírálatokat vált ki. Dán sajtóbeszámolók szerint ez a most megnevezett 28 negyedben összesen 11 ezer embert érinthetne potenciálisan.

A megjelölt negyedekben szigorúbban ítélik meg a vandalizmust is
Fotó: Reuters

A német Der Tagesspiegel tegnapi írása rámutat, a dán szociáldemokraták tavaly, ellenzékben még a „gettótörvény” ellen szavaztak, idén júniusi választási győzelmük után azonban magukévá tették azt, ahogyan – a radikális jobboldali Dán Néppárt nyomására – csaknem az összes politikai erő is. Őrzik a dán–német határt, sőt – a svédországi migránsbandák terjeszkedése miatt – fél évszázad után most először a skandináv szomszéddal közös szakaszt is. Egy éve az is felmerült – szintén nagy felhördülést keltve –, hogy a bűncselekményekért elítélt bevándorlókat egy lakatlan dán szigetre, Lindholmra telepítsék át, amelyet korábban fertőzött állatok elkülönítésére használt a járványügyi hatóság.

Az 5,8 milliós észak-európai országban mintegy 320 ezer muszlim él, ami az összlakosság több mint öt százalékának felel meg.