Városrészek a dán gettólistán

Huszonnyolc, zömükben migránsok lakta városrészt szerepeltet a dán kormány a hivatalos „gettólistán”. Az ilyen negyedekben élőket kényszerintézkedésekkel és megkülönböztetéssel is sújtják, amit nehezményeznek az érintettek. A kemény dániai bevándorláspolitikát nem a jobboldal, hanem a szociáldemokrata Mette Frederiksen (képünkön) kabinetje jegyzi; igaz, saját lakásügyi minisztere szerint is túlzás a gettó kifejezés használata.

A megjelölt negyedekben szigorúbban ítélik meg a vandalizmust is Fotó: Ritzau Scanpix Denmark Forrás: Reuters

A megjelölt negyedekben szigorúbban ítélik meg a vandalizmust is
Fotó: Reuters

A német Der Tagesspiegel tegnapi írása rámutat, a dán szociáldemokraták tavaly, ellenzékben még a „gettótörvény” ellen szavaztak, idén júniusi választási győzelmük után azonban magukévá tették azt, ahogyan – a radikális jobboldali Dán Néppárt nyomására – csaknem az összes politikai erő is. Őrzik a dán–német határt, sőt – a svédországi migránsbandák terjeszkedése miatt – fél évszázad után most először a skandináv szomszéddal közös szakaszt is. Egy éve az is felmerült – szintén nagy felhördülést keltve –, hogy a bűncselekményekért elítélt bevándorlókat egy lakatlan dán szigetre, Lindholmra telepítsék át, amelyet korábban fertőzött állatok elkülönítésére használt a járványügyi hatóság.

Az 5,8 milliós észak-európai országban mintegy 320 ezer muszlim él, ami az összlakosság több mint öt százalékának felel meg.