Zoran Milanović nyert első körben

Baloldali részsiker, jobboldali győzelmi esély – így összegezhető a horvát elnökválasztás vasárnapi első fordulója. Kolinda Grabar-Kitarović jelenlegi államfőnek a voksok 27,99 százalékával kell beérnie.

A volt szociáldemokrata kormányfő korábban többször bírálta a magyar döntéseket Fotó: Antonio Bronic Forrás: Reuters

Baloldali részsiker, jobboldali győzelmi esély – így összegezhető a horvát elnökválasztás vasárnapi első fordulója. Az első előzetes eredmények szerint Zoran Milanović, a 2011 és 2016 közötti szociáldemokrata exkormányfő a szavazatok 32,02 százalékával végezhetett az első helyen, míg Kolinda Grabar-Kitarović jelenlegi államfőnek a voksok 27,99 százalékával kell beérnie. Ők ketten jutottak így be a január 5-i második fordulóba. A tizenegy jelölt közül harmadik helyen végzett Miroslav Škoro 21,78 százalékot kapott az első részeredmények szerint; a többiek támogatottsága elhanyagolható.

A volt szociáldemokrata kormányfő korábban többször bírálta a magyar döntéseket
Fotó: Reuters

Milanović sikere dacára mindamellett az tűnik valószínűbbnek, hogy a kiesett Škoro Grabar-Kitarovićnak kaparja ki a gesztenyét: a kettejükre leadott szavazatok ugyanis ugyanazt a jobboldali választói bázist osztották meg. A szlavóniai énekes Škoro maga is Grabar-Kitarović pártja, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) politikusa volt, és a HDZ-ben negatív visszhangot kapott, hogy ezúttal elindult a 2015 óta hatalmon lévő elnök asszonnyal szemben. – Sok múlhat azon, hogy Milanović és Grabar-Kitarović milyen kampányt folytat a következő két hétben, immár egymás ellenében. Mindkettejüknek a politikai jövője forog kockán: Grabar-Kitarović rovására a HDZ nyugatiasabb szárnyát képviselő Andrej Plenković pártelnök-kormányfő erősödhet meg, Milanović helyzete pedig már akkor megrendült, amikor 2016-ban megbukott miniszterelnökként – mondta lapunknak Ördögh Tibor, a nyugat-balkáni politika szakértője. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa úgy véli, a választás fontos erőfelmérő a jövő évi parlamenti választásokra is.

Az 51 éves Grabar-Kitarović magabiztosan játszotta a népközeli államfő szerepét: országának vezérszurkolója volt a 2018-as labdarúgó-világbajnokságon. Jó viszonyt ápol az Orbán-kormánnyal és a visegrádi négyekkel, míg Milanović a 2015-ös migrációs válság idején olykor alpári stílusban támadta a magyar döntéseket. Ördögh Tibor szerint az elnökválasztás nem befolyásolja érdemben, hogy januártól Zágráb tölti be az EU soros elnökségét.