Alkotmánysértést követtek el a román törvényhozók

Megsértették az alaptörvényt a román törvényhozók tavaly szeptemberben, amikor saját pártjának ellenkezése dacára Teodor Meleșcanu volt külügyminisztert választották a szenátus élére – állapította meg szerdán az alkotmánybíróság.

Meleșcanut akkor választották házelnökké, amikor pártja, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) kilépett Viorica Dăncilă szociáldemokrata miniszterelnök kormányából, és ellenzékbe vonult, Călin Popescu-Tăriceanu ALDE-elnök pedig lemondott a szenátus elnöki tisztségéről.

Meleșcanut a Szociáldemokrata Párt (PSD) körül kialakult parlamenti többség választotta meg, de akkor még az ALDE tagja volt, és saját pártja nem őt támogatta. A PSD azokban a napokban kormányzati és parlamenti tisztségek felajánlásával próbálta rávenni az ALDE törvényhozóit, hogy a pártvezetés döntésével szembefordulva ne vonuljanak ellenzékbe, és továbbra is nyújtsanak parlamenti támogatást a Dăncilă-kormány számára.

Meleșcanut később az ALDE kizárta, amiért elfogadta a PSD által számára felajánlott házelnöki tisztséget, és – több más, akkor ellenzékben lévő párttal összefogva – alkotmányossági óvást emelt a szerinte szabálytalan, a házszabályt is sértő megválasztása ellen.

Az alkotmánybíróság – többszöri halasztás után – szerdán csak annyit közölt, hogy szavazattöbbséggel helyt adott az óvásnak, és alkotmányellenesnek minősítette a felsőház elnökének megválasztásáról szóló 2019. szeptember 10-i szenátusi határozatot. A megfellebbezhetetlen alkotmánybírósági határozat akkor lép hatályba, ha majd az indoklással együtt megjelenik a hivatalos közlönyben.

Meleșcanu az esetleges lemondását firtató újságírói kérdésre szerdán azt mondta: a taláros testület indoklásának közzétételéig ellátja házelnöki feladatait. Hozzátette: az alkotmánybírósági határozat premiernek számít, ezért meg kell várni az indoklást, és az abban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

Meleșcanu ellen kedden a Kommunizmus Bűneit Kutató és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) is vizsgálatot indított azzal a gyanúval, hogy a kommunista Románia külügyminisztériumának egyik alacsonyabb rangú tisztségviselőjeként félretájékoztatta a nemzetközi intézményeket az 1989-es temesvári népfelkelés idején.