Az amerikai és az iráni befolyás ellen is tüntettek Irak több városában

Ismét ezrek tüntettek a kormány ellen Bagdadban és több dél-iraki városban pénteken, az emberek egyúttal Amerika- és Irán-ellenes jelszavakat is skandáltak.

Helyszíni beszámolók szerint a főváros központjában kirobbant tüntetésen többször felhangzott a „Nem Iránra! Nem Amerikára!” jelszó.

Péntekre virradóra az emberek utcára vonultak az ország középső részén fekvő Kerbelában és délen, Bászrában is.

Elemzők rámutattak arra, hogy noha az ország déli részét zömében síiták lakják, a demonstrálók egyebek mellett a síita vezetésű Irán Irakra gyakorolt befolyása ellen is tiltakoznak.

A múlt héten Washington Irak területén célzottan likvidálta Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát és Abu Mahdi al-Muhandiszt, az iráni támogatású iraki milíciák ernyőszervezetének, a Népi Mozgósítási Erőknek (al-Hasd as-Saabi) a helyettes vezetőjét. Válaszul Irán szerdán 22 rakétát lőtt ki Irakban lévő amerikai bázisok ellen.

Az iraki parlament a hét végén megszavazta az Irakban állomásozó külföldi katonai erők jelenlétének megszüntetését célzó javaslatot, bár a szavazáson nem vettek részt sem a szunnita, sem a kurd képviselők. Noha a parlamenti határozatok, ellentétben a törvényekkel, nem bírnak kötelező erővel, a hírre válaszul Donald Trump amerikai elnök máris bejelentette: Washington szankciókkal sújtja az arab országot, ha Bagdad távozásra szólítja fel az amerikai csapatokat.

Teherán szerdai akcióját ugyanekkor több magas rangú iraki politikus – köztük Barhám Szálih elnök és Mohamed al-Halbúszi, a parlament elnöke – elítélte, és az iraki szuverenitás megsértésének nevezte.

Irak legbefolyásosabb síita vallási vezetője, Ali asz-Szisztáni nagyajatollah pénteki beszédében az ország biztonsági helyzetének romlására hívta fel a figyelmet, valamint leszögezte, hogy egyetlen külföldi hatalom sem dönthet Irak sorsáról.

Irakban október óta tartanak a tüntetések, de a követelések mostanáig csak a belpolitikai életre vonatkoztak: a kormány lemondását, a parlament feloszlatását és a politikai rendszer megújítását követelték.

A demonstrációkban már hozzávetőleg 460-an vesztették életüket.