A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa a müncheni magyar főkonzulátus szervezésében tartott megemlékezésen kiemelte, hogy Magyarország Európában elsőként vezetett be emléknapot az elűzött németek iránti tisztelet jeleként, elismerve ezzel az állam nevében elkövetett igazságtalanságot.
A német kormány köszönettel tartozik ezért a magyar kormánynak – húzta alá Bernd Fabritius, aki a második világháború következtében szülőföldjükről elűzött németeket összefogó Elüldözöttek Szövetségének (BdV) elnöki tisztségét is betölti.
Az erdélyi származású politikus – aki húszéves korában, 1985-ben került családjával az akkori Nyugat-Németországba, elmondta: Magyarország mintaszerű kisebbségpolitikáját mutatja az is, hogy míg 2001-ben 62 ezren vallották magukat a német kisebbséghez tartozónak, tíz évvel később, 2011-ben számuk csaknem megháromszorozódott, 185 ezerre emelkedett.
Ezek az adatok is jelzik, hogy magyarországi németnek lenni „büszkeség” – fogalmazott a kormánymegbízott, aláhúzva, hogy a német kisebbség rendkívül erős önkormányzattal is rendelkezik Magyarországon.
Hozzátette, hogy más európai államok mindmáig nem ismerték el a németek elüldözését az állam által a kollektív bűnösség elve alapján elkövetett igazságtalanságként. Magyarországgal szemben más államokban még nem látták be, hogy „a múltban elkövetett igazságtalanságok elhallgatása és a méltóságteljes emlékezés akadályozása nagyon nem javít a helyzeten” – mondta Bernd Fabritius, aki Angela Merkel kancellár üdvözletét is átadta a megemlékezésen.
Carolina Trautner, a bajor tartományi kormány család-, munkaügyi és szociális államtitkára aláhúzta, hogy nemcsak a berlini, hanem a müncheni vezetés is köszönettel tartozik a magyar kormánynak az elűzött németek emléknapjának bevezetéséért.
Englenderné Hock Ibolya, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke a többi között arról szólt, hogy az új, felnövekvő nemzedékekben is erősíteni kell a német öntudatot, és tovább kell fejleszteni a magyarországi németek és a Magyarországról elűzött, Németországban megtelepedett németek közötti kapcsolatot. Mint mondta, történettudományi kutatások kimutatták, hogy a 18. században német földről Magyarországra kivándorolt németek esetében a második generációtól már szinte egyáltalán nem volt kapcsolat az ősök szülőföldjével, és nagy kár lenne, ha ez a folyamat megismétlődne.
