Német kormánymegbízott: Példamutató Magyarország kisebbségpolitikája

Példamutató, és komoly történelmi tudatról tanúskodik Magyarország kisebbségpolitikája – hangsúlyozta Bernd Fabritius, a német szövetségi kormány kitelepülők ügyéért és nemzeti kisebbségekért felelős megbízottja szerdán Münchenben a Magyarországról elűzött németek emléknapja alkalmából rendezett ünnepségen.

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa a müncheni magyar főkonzulátus szervezésében tartott megemlékezésen kiemelte, hogy Magyarország Európában elsőként vezetett be emléknapot az elűzött németek iránti tisztelet jeleként, elismerve ezzel az állam nevében elkövetett igazságtalanságot.

A német kormány köszönettel tartozik ezért a magyar kormánynak – húzta alá Bernd Fabritius, aki a második világháború következtében szülőföldjükről elűzött németeket összefogó Elüldözöttek Szövetségének (BdV) elnöki tisztségét is betölti.

Az erdélyi származású politikus – aki húszéves korában, 1985-ben került családjával az akkori Nyugat-Németországba, elmondta: Magyarország mintaszerű kisebbségpolitikáját mutatja az is, hogy míg 2001-ben 62 ezren vallották magukat a német kisebbséghez tartozónak, tíz évvel később, 2011-ben számuk csaknem megháromszorozódott, 185 ezerre emelkedett.

Ezek az adatok is jelzik, hogy magyarországi németnek lenni „büszkeség” – fogalmazott a kormánymegbízott, aláhúzva, hogy a német kisebbség rendkívül erős önkormányzattal is rendelkezik Magyarországon.

Hozzátette, hogy más európai államok mindmáig nem ismerték el a németek elüldözését az állam által a kollektív bűnösség elve alapján elkövetett igazságtalanságként. Magyarországgal szemben más államokban még nem látták be, hogy „a múltban elkövetett igazságtalanságok elhallgatása és a méltóságteljes emlékezés akadályozása nagyon nem javít a helyzeten” – mondta Bernd Fabritius, aki Angela Merkel kancellár üdvözletét is átadta a megemlékezésen.

Carolina Trautner, a bajor tartományi kormány család-, munkaügyi és szociális államtitkára aláhúzta, hogy nemcsak a berlini, hanem a müncheni vezetés is köszönettel tartozik a magyar kormánynak az elűzött németek emléknapjának bevezetéséért.

Englenderné Hock Ibolya, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke a többi között arról szólt, hogy az új, felnövekvő nemzedékekben is erősíteni kell a német öntudatot, és tovább kell fejleszteni a magyarországi németek és a Magyarországról elűzött, Németországban megtelepedett németek közötti kapcsolatot. Mint mondta, történettudományi kutatások kimutatták, hogy a 18. században német földről Magyarországra kivándorolt németek esetében a második generációtól már szinte egyáltalán nem volt kapcsolat az ősök szülőföldjével, és nagy kár lenne, ha ez a folyamat megismétlődne.

A mások mellett a BdV tartományi szervezetének képviselői, vezető bajor politikusok és diplomaták részvételével tartott rendezvény után Tordai-Lejkó Gábor főkonzul a közmédiának adott nyilatkozatában rámutatott, hogy a Németországtól keletre fekvő térségből – a Baltikumtól a Balkánig húzódó régióból – a második világháború után elűzöttek jelentős része Bajorországban telepedett le, így minden harmadik bajor családjában vannak olyanok, akik üldözött németként érkeztek a tartományba, és a társadalomnak ez a rétege ma is erős befolyással bír.

A magyarországi németek kitelepítésről 1945 decemberében határozott az akkori magyar kormány. Rendelete a magyarországi német kisebbséget a második világháború szörnyűségeiért a – nemzetközi jog által azóta is tiltott – kollektív felelősség elve alapján kezelte, és a német lakosság teljes körű kitelepítésére törekedett. Elegendő oknak tekintette, ha az 1941-es népszámlálás idején valaki német nemzetiségűnek vagy anyanyelvűnek vallotta magát.

A vagyonuktól és magyarországi jövőjüktől megfosztott német közösség első tagjait Németországba szállító első vonatszerelvény 1946. január 19-én indult el.

Csaknem hetven évvel később, 2012 decemberében az Országgyűlés a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánította január 19-ét.