Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Donald Trump amerikai elnök csapássorozattal fenyegette meg Iránt vasárnap a Twitteren, ha Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz különleges alakulatának meggyilkolásáért bosszúból támadásokat indítana amerikaiak vagy amerikai érdekeltségek ellen.
A mikroblogban Donald Trump az 1979-es amerikai-iráni válságot idézte fel, amikor Teherán 52 amerikai túszt ejtett, s Washington erre válaszul a túszok számával megegyező, vagyis 52 iráni célpontot bombázott. „Legyen ez figyelmeztetés, hogy ha Irán bármennyi amerikaira vagy amerikai érdekeltségekre csapást mér (...), mi 52 iráni helyszínt (az Irán által ejtett 52 amerikai túsznak megfelelően) vettünk célba, némelyikük nagyon is fontos volt Irán és az iráni kultúra számára, s ezekre a célpontokra és magára Iránra most is nagyon gyorsan és nagyon keményen le fogunk sújtani. Az Egyesült Államok nem akar több fenyegetést” – írta Trump a mikroblogban.
A Twitter-bejegyzést Trump nem sokkal azt követően tette közzé, hogy a Fehér Ház bejelentette: hivatalosan is értesítette a kongresszust a Szulejmáni tábornok és konvoja elleni, a bagdadi nemzetközi repülőtér mellett péntekre virradóra végrehajtott légicsapásokról. A dokumentum kézhez vétele után Nancy Pelosi házelnök azt mondta: igencsak szokatlan, hogy egy ilyen dokumentumot titkosítottak, mert ez szerinte azt jelzi, hogy „a kongresszust és az amerikai népet homályban hagyják a nemzetbiztonságunkat illető kérdésekben”.
Trump célzása az 1979-es válságra az Egyesült Államok történelmének egyik megalázó epizódját idézte fel. Az iráni iszlám forradalom győzelme után az Egyesült Államok ellen tüntető teherániak behatoltak az amerikai nagykövetség épületébe és 52 amerikai diplomatát és állampolgárt ejtettek túszul. A túszejtők vezetője egy fiatal orvostanhallgatónő, Maszumeh Ebtekar volt, aki később alelnök lett. A túszválság 444 napig tartott, és Jimmy Carter amerikai elnök jórészt ebbe bukott bele. A túszok szabadon bocsátását az újonnan megválasztott elnök, Ronald Reagan érte el.
13 repülőgép át is lépte a Tajvani-szoros úgynevezett középvonalát, ami feltételes demarkációs vonalnak számít Tajvan és Kína között.
A magyar származású szakembert terrorizmus elleni főigazgatói és elnöki tanácsadói posztra kérte fel az Egyesült Államok január 20-án hivatalba lépő elnöke.
A brit kormány teljesítené jogi kötelezettségeit, ha az izraeli miniszterelnök belépne az ország területére – közölte a Downing Street.
Bulgária és Románia schengeni tagságáról a hivatalos döntést az Európai Unió belügyminiszterei december 12-én Brüsszelben hozhatják meg.
Holnap jön az igazi tél!
Otthon aggódjon, asszonyom!
Kora reggel Nina sikolyától zengett a környék: hatalmas kiáltozás Kulcsár Edináék házában
Szem nem marad szárazon: Szoboszlairól olyan történet terjed a neten, ami végleg legendává emeli
Megszólalt Andrei Mangra a botrányról, erre számíthatnak a Dancing with the Stars nézői
Nagy Bandó András tovább merült a saját mocsarában
Sokk: egy eltűnt csecsemő holttestét találták meg egy bécsi szemetesben
Mi legyen az ebéd hétvégén? Ezek az ízek tuti bearanyozzák a vasárnapod
Az UEFA döntött, s ezzel alaposan kibabrált a magyar válogatottal
Donald Trump felhívta Orbán Viktort + videó
Szárnyal a futballista, aki Marco Rossi szerint viccet csinált a magyarokból
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
13 repülőgép át is lépte a Tajvani-szoros úgynevezett középvonalát, ami feltételes demarkációs vonalnak számít Tajvan és Kína között.
A magyar származású szakembert terrorizmus elleni főigazgatói és elnöki tanácsadói posztra kérte fel az Egyesült Államok január 20-án hivatalba lépő elnöke.
A brit kormány teljesítené jogi kötelezettségeit, ha az izraeli miniszterelnök belépne az ország területére – közölte a Downing Street.
Bulgária és Románia schengeni tagságáról a hivatalos döntést az Európai Unió belügyminiszterei december 12-én Brüsszelben hozhatják meg.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
13 repülőgép át is lépte a Tajvani-szoros úgynevezett középvonalát, ami feltételes demarkációs vonalnak számít Tajvan és Kína között.
A magyar származású szakembert terrorizmus elleni főigazgatói és elnöki tanácsadói posztra kérte fel az Egyesült Államok január 20-án hivatalba lépő elnöke.
A brit kormány teljesítené jogi kötelezettségeit, ha az izraeli miniszterelnök belépne az ország területére – közölte a Downing Street.
Bulgária és Románia schengeni tagságáról a hivatalos döntést az Európai Unió belügyminiszterei december 12-én Brüsszelben hozhatják meg.
A republikánus Loeffler 2020-tól 2021-ig szenátor volt.
Az írót – francia sajtóértesülések szerint – Algériában tartóztatták le.
A konfliktus humanitárius következményei is drámaiak.
A demokrácia nem az erőcsoportok hiánya, hanem az azok közötti egyensúly.
A Magyar Nemzet összeállítása a hét legérdekesebb videós híranyagaiból.
Nemcsak Magyarország akar kimaradni, hanem Trump is ki akarja hagyni Európát a Kelet-Ázsiára áthelyeződő szembenállásból.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
