Az állam helyett klánok diktálják a feltételeket

Libanoni klánok, no-go zónák, migránsbűnözés – a németek túlnyomó többsége szerint olyan problémák ezek, amelyekkel szemben az állam nem tud fellépni. Az aggodalmakat egy friss felmérés is tükrözi.

Olyan maffiaszervezetek és párhuzamos társadalmak jöttek létre, amelyekben a jogrendet semmibe veszik, s ezt a hozzáállást az egyik nemzedék átveszi a másiktól – figyelmeztetett tavaly Németország legnépesebb tartományának, Észak-Rajna-Vesztfáliának a belügyminisztere arra a jelentésre reagálva, amely a bűnszervezetek ottani tevékenységét térképezte fel.

Herbert Reul, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa akkor azt mondta, a bűnüldöző szerveknek másképpen kellene fellépniük a klánokkal szemben, mert az átlagpolgárok és a rendőrség figyelmeztető jeleit éveken keresztül – részben a politikai korrektség jegyében – nem vette komolyan az állam.

– Nem a klánok, hanem az állam szabályai szerint kell hogy éljünk – mondta Reul. A szóban forgó jelentés megállapította: 104 bűnszervezet működik Észak-Rajna-Vesztfáliában. Elsősorban kábítószer- és autókereskedelemből, prostitúcióból, a szociális segélyekkel való visszaélésekből, illetve fogadóirodák és vízipipabárok működtetéséből jutnak pénzhez.

E klánoknak a tartományban összesen hat és fél ezer tagjuk lehet, s több mint 14 ezer bűncselekményt követtek el 2016 és 2018 között. Legalább két gyilkossággal, 24 gyilkossági kísérlettel, többrendbeli testi sértéssel, rablással és zsarolással hozhatók összefüggésbe. Az elkövetők 31 százaléka libanoni, 15 százaléka török és 13 százaléka szíriai állampolgár, míg 36 százalékuk német ugyan, de második vagy harmadik generációs bevándorló.

A klánok tevékenysége egy friss felmérésben is visszaköszön, mint súlyos társadalmi probléma. Az Allensbach Intézet a héten ismertetett kutatása szerint a megkérdezettek 78 százaléka nagy problémának tartja a klánokhoz köthető bűncselekményeket, 70 százalékuk pedig úgy véli, az országban léteznek olyan területek, amelyek felett az államnak nincs fennhatósága.

A polgárok 23 százaléka nem érzi magát biztonságban, 54 százalékuk aggódik a menekültbűnözés, 52 százalékuk pedig a szélsőjobboldali erőszakcselekmények miatt. Ugyancsak minden második megkérdezettet a terrortámadások nyugtalanítanak. A felmérésről szóló cikkében a Focus német hírmagazin is arra hívja fel a figyelmet: a klánok hosszú évek óta semmibe veszik a törvényeket, rendkívül erőszakosak, a hatóságok pedig nem avatkoztak közbe, emiatt nőtt az emberek félelemérzete.

– Az efféle bűncselekményeket nem szabad éveken keresztül megválaszolatlanul hagyni. Ez az elmúlt harminc év eseményeinek a legnagyobb tanulsága – mondta Holger Münch, a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) vezetője, utalva arra: a libanoni polgárháború elől elmenekült, 1970-es és 80-as években Németországba letelepült bevándorlók egy része a bűnözői életmódot választotta, s a hatékony állami beavatkozás hiányában szabadon alakíthatták ki maffiaszerű hálózataikat főleg Berlinben, Észak-Rajna-Vesztfáliában, Brémában és Alsószászországban.

A klánoknak ráadásul az elmúlt években új vetélytársaik akadtak. A 2015–16-os migrációs hullám alatt érkezett szíriai és iraki bevándorlók, akik kezdetben ezeknek a bűnszervezeteknek dolgoztak, az idő múltával viszont saját csoportokat alapítanak.