Az EP megvétózná a büdzsét, ha megkerülik

Az Európai Parlament vétóval fenyegette meg a következő keretköltségvetés kapcsán a jövő heti, brüsszeli csúcsra készülő állam- és kormányfőket. A magyar érdek az, hogy a 2021-27-es büdzsé felosztása igazságos legyen.

Nagy megméretéshez érkeznek az Európai Unió következő, hétéves keretköltségvetéséről (MFF) zajló tárgyalások: a jövő heti uniós csúcstalálkozón nem csak a huszonhetek tagállami érdekei között kell közös álláspontot kialakítani, de most már az Európai Parlament (EP) is markáns véleménnyel száll be a pénzügyi harcba. Az EP jobb- és balközép, liberális, valamint zöld frakciói az e heti plenárist követően levélben fordultak az MFF-tárgyalásokat irányító Charles Michelhez, hogy az Európai Tanács elnöke mindenképp vegye figyelembe az uniós testület véleményét a főösszeg kialakításakor. Mint írták, az EP nem fog rábólintani egy olyan büdzsére, amely nem egy már megreformált saját forrásrendszeren nyugszik. Ez azt jelenti: a parlament szerint Brüsszel nem szándékozik elég pénzt fordítani Európa közös céljaira. Ezen kívül az EP arra is ügyelni akar, hogy egy-egy tagállam esetében azt lássa, biztosított a jogállamiság helyzete. A néppárti frakcióvezető, Manfred Weber nevével is fémjelzett levél azt is leszögezi: az EP nem fog elfogadni egy, a szűkös időkeret nyomására kialakított megállapodást. – Mi 2018 novembere óta készen állunk arra, hogy tárgyaljunk az MFF-ről – szögezik le.

A parlamenti fenyegetés bonyolítja az amúgy is érdekkülönbségektől tarkított folyamatot. Lapunk is beszámolt róla, hogy Michel idáig nehezen találja a közös nevezőt a büdzsé befizetői és haszonélvezői között. A brexitet követően márpedig egy évi 12-15 milliárd eurós hiányt kell pótolni, miközben az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság ambiciózus és nem mellesleg vaskos pénzügyi forrásokra támaszkodó programokat indítana be. Csak az uniós zöldmegállapodás sok-sok eurómilliárdos kiadást jelent. Míg az EP korábban a huszonhetek nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,3 százalékában határozta meg a keretköltségvetés főösszegét, a fukarnak kikiáltott holland-dán-finn-osztrák országcsoport ennél lényegesen szűkösebb, egyszázalékos küszöböt szeretne látni.

Orbán Viktor a múlt héten Brüsszelben tárgyalva a magyar MFF-érdeket úgy határozta meg: hazánk mindenekelőtt tisztességes költségvetést akar. A miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy a büdzsétervezet jelenlegi formájában nem változtat az előző hét év rossz gyakorlatán, és igazságtalanságok vannak benne. A kormányfő szkeptikus volt a jövő heti brüsszeli csúcs eredményességével kapcsolatban is. – A költségvetés minősége fontosabb, mint az elfogadásának időpontja – mondta akkor a miniszterelnök, aki hétfőn, Berlinben tárgyalva már úgy fogalmazott: biztosan találnak megállapodási lehetőséget, de ehhez még idő kell. A jövő heti csúcson a vitás pontok miatt maratoni találkozóra kell készülni.

Deutsch: Orvosolni kell az alapvető igazságtalanságokat

A finn soros elnökség rossz munkája miatt egy tisztességtelen és igazságtalan költségvetési javaslat fekszik a Tanács asztalán. Tisztességtelen és igazságtalan, ezért Magyarország számára elfogadhatatlan, hogy a javaslat a szegényebb tagállamoktól kíván pénzeket átcsoportosítani a gazdagabb tagállamok irányába. Az állam- és kormányfőknek első helyen ezt az igazságtalanságot kell orvosolniuk – mondta az Európai Parlament eheti, uniós forrásokról szóló vitáján Deutsch Tamás. A Fidesz EP-delegációjának vezetője felszólalásában rámutatott: a finn kormány nagyon elrontotta a keretköltségvetés előkészítését. Deutsch Tamás szerint a legnagyobb és a legkisebb főösszegű költségvetési javaslat között összesen 350 milliárd euró különbség van. Első hallásra ez nagyon sok pénz, de ez a valóságban azt jelenti, hogy minden európai uniós polgárnak havi 9 eurót kellene befizetnie a költségvetésbe. Ennyi pénzt megér a közös európai jövő! – hangoztatta a fideszes EP-képviselő.