Bíróság előtt a lelőtt gép ügye

Mintegy hatévnyi nyomozás után a héten megkezdődött a maláj légitársaság MH17-es járatszámú utasszállító katasztrófájának bírósági tárgyalása Hollandiában. A nyomozás szerint a gépet a szakadárok irányítása alatt álló Buk légvédelmi rakétával lőtték le, amely néhány nappal korábban Oroszországból érkezett. Moszkva tagadja a vádakat, és elfogultsággal vádolja a nyomozást. A szerencsétlenségben 298 ember vesztette életét, túlnyomórészt holland állampolgárok. Szimbolikus jelentőségű per jöhet.

Az MH17-es roncsai. Még sok kérdés maradt Fotó: Reuters

A hollandiai bíróságon megkezdődött az a tárgyalás, amelynek igazságot kell szolgáltatnia a 2014. július ­17-én Kelet-Ukrajna felett katasztrófát szenvedett utasszállító ügyében. Az ügyet hatalmas médiafigyelem övezi, köszönhetően a megosztó fogadtatásnak: Ukrajna a Moszkva támogatását élvező szakadárokat, ezért közvetve Oroszországot vádolta meg a gép lelövésével, míg az utóbbi végig tagadja a vádakat.

Így egyfajta XXI. századi nürnbergi büntetőper szimbolikus képe rajzolódik ki, amelyben a Nyugat emberiség elleni bűntettekkel vádolja meg Oroszországot a ­Boeing katasztrófáján keresztül. Jól jelzi a felhajtást, hogy a tárgyalás első napján, hétfőn több mint négyszáz újságíró jelent meg, és az eljárást élőben közvetítik.

Az MH17-es roncsai. Még sok kérdés maradt
Fotó: Reuters

A maláj légitársaság MH17-es járatszámú Boeing 777 repülőgépe tisztázatlan körülmények között zuhant le az Oroszország támogatását élvező szakadárok által ellenőrzött területen. A repülőgép a bírósági tárgyalás helyszínétől csupán néhány kilométerre lévő amszterdami Schiphol repülőtérről szállt fel 2014 júliusában, és Kuala Lumpurba tartott. A katasztrófát senki sem élte túl, a 298 áldozat közül 193-an holland állampolgárok voltak. Emiatt Hollandia vezette a nyomozást, és több ország bevonásával egy közös nyomozócsoportot hozott létre.

A nyomozás közel hat évig tartott, és a következő megállapításokra jutott: az MH17-es járatszámú repülőgépet egy Buk típusú légvédelmi rakétával lőtték le a szakadárok által ellenőrzött területről. A Buk-rendszer Oroszországból érkezett néhány nappal korábban, és a kurszki 53. légvédelmi dandárhoz tartozott. A maláj utasszállítót ezután lőtték le Kelet-Ukrajna területe fölött a Moszkva támogatását élvező szakadárok, akik ukrán katonai repülőnek hitték azt. A vád az állításokat képekkel és videókkal támasztja alá, a nyomozás anyaga 36 ezer oldalt tesz ki. Az évek során reprodukálták a Buk útját Oroszországból egészen a szakadár területekig, majd a repülőgép lelövését követően a szállító jármű sürgős visszajuttatását orosz területekre. A bizonyítékok között szerepelnek az ukrán nemzetbiztonságiak által lehallgatott szakadárok beszélgetései is.

Oroszország végig tagadta a vádakat az érintettségéről. Az orosz médiá­ban különböző verziókat fogalmaztak meg, Ukrajnát vádolva a katasztrófával. A verziók között szerepelt ­például ukrán provokáció és egy ukrán vadászgép téves találata is. A jelenlegi hivatalos orosz álláspont szerint a maláj utasszállítót egy Buk típusú légvédelmi rakéta találhatta el, azonban szerintük ez nem Oroszországból, hanem Ukrajnából származott. Az orosz külügy a holland nyomozókat „elfogultsággal és egyoldalúsággal” vádolta meg.

Az ukrán sajtó „az évszázad büntetőperének” nevezte a Hollandiában indult bírósági eljárást – Kijev számára az eljárás egyrészt amiatt fontos, hogy újra központi témává tehetik a Kelet-Ukrajnában zajló konfliktust a katasztrófát szenvedett utasszállítón keresztül, másrészt nyilvánosan vádolhatják meg Moszkvát emberiség ellen elkövetett bűnökkel.

A lezuhant utasszállító áldozatainak hozzátartozóit kilenc ügyvéd képviseli, de a hozzátartozók is jogot kaptak rá, hogy felszólaljanak a tárgyaláson. Eddig 49-en jelezték, hogy beszélnek a bíróságon, 82-en pedig írásbeli nyilatkozatot tesznek. A bírósági komplexum egy nemzeti igazságszolgáltatási szerv, amelyben Hollandia büntetőjoga fog érvényesülni.

Ez volt a közös döntése a nyomozásban részt vevő országoknak, Hollandiának, Ukrajnának és Malajziának. Ez az a bíróság, ahol tavaly nyáron kezdődött az Iszlám Állam terrorszervezet tagjainak a büntetőpere, amelyben emberiség elleni bűnökkel vádolták meg azokat.

A vádiratban négy személy szerepel: három orosz állampolgár, Igor Girkin, Szergej Dubinszkij és Oleg Pulatov, valamint egy ukrán, Leonid Harcsenko. Egyikük sincs jelen a tárgyaláson, és kevés esély mutatkozik arra is, hogy Oroszország kiadná a vádlottakat a bíróságnak.

Az eljárás több hónapig is elhúzódhat: a bíróság 25 munkahétben határozta meg a folyamatot, egészen 2021. március 26-ig, de újabb vádlottak bevonásával ez akár sokkal tovább is tarthat. A büntetőper célja egyrészt annak a bizonyítása, hogy ki tehető felelőssé az utas­szállító lelövéséért, másrészt kártérítés megállapítása az áldozatok hozzátartozói számára.

Még mindig keresik

A Kelet-Ukrajna felett 2014-ben katasztrófát szenvedett utasszállító a maláj nemzeti légitársaságnak fél éven belül már a második gépe volt, amely szerencsétlenül járt. De amíg az MH17-es járatszámú gép katasztrófájának a körülményeire fényt deríthet a hétfőn Hollandiában kezdődött per, addig a másik gép, az MH370-es járat balesetét homály fedi. A repülőgép hat évvel ezelőtt, 2014. március 8-án szállt fel Kuala Lumpurból és Peking felé vette az irányt. Egy órával ezután a Boeing 777-es eltűnt a radarokról. A gép feltehetően az indiai-óceánba zuhanhatott, keresése 2018-ig tartott a maláj, kínai és ausztrál hatóságok és egy amerikai magánvállalat bevonásával, de eredménytelenül. – A fájdalom még mindig ugyanolyan, a gépet még mindig ugyanúgy nem találták meg, és ugyanúgy még mindig nem tudjuk, hogy mi történhetett vele – nyilatkozott az al-Dzsazírának Garce Nathan ügyvéd, aki édesanyját veszítette el a katasztrófában. Az áldozatok hozzátartozói a szerencsétlenség hatodik évfordulóján ismét követelték a hatóságoktól, hogy folytassák a keresést, és találják meg az eltűnt utasszállítót.