Egész Európa küzd a kórral

Szerdára már az egész világon két európai államban, Olaszországban és Spanyolországban követelte a legtöbb halálos áldozatot a koronavírus. A spanyolok már több mint 3400 halálesetet jegyeznek; Madridban és környékén lassan Lombardiáéhoz hasonló állapotok alakulnak ki. Az EU-ból nemrég távozott britek is megszenvedik a járványt: a parlament kényszerszünetre ment, miután jóváhagyta a kormány több mint háromszáz oldalnyi rendkívüli intézkedéseit. Ma az Európai Parlament rendkívüli ülést tart, majd az állam- és kormányfők távkapcsolat révén, immár harmadik alkalommal vitatják meg a helyzetet.

Ismét virtuálisan ül csütörtökön össze az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács, miközben az Európai Parlament bírálatok kereszttüzében, a képviselők kilencven százalékának fizikai jelenléte nélkül tart plenáris ülést Brüsszelben. Az uniós parlament az Európai Bizottság rendkívüli járványügyi intézkedéseiről fog (megkésve) szavazni, míg az országok vezetői – köztük Orbán Viktor miniszterelnök – a brüsszeli sajtóban megszellőztetett határozattervezet szerint már a vírushelyzetből való kiutat, a rendezés feltételeit próbálják megteremteni. Rábólinthatnak így a Charles Michel európai tanácsi elnök részéről beharangozott európai krízisközpont létrehozására, illetve megbízhatják Ursula von der Leyen bizottsági elnököt azzal, hogy vázolja az újjáépítés forgatókönyvét.

Pedig aligha látszik a kiút az európai járványhelyzetből, noha a tagállamok éjt nappallá téve, az EU közegészségügyi kompetenciájának hiányában szinte egyedül kezelik a válságot. Szerdán 450 ezer körül járt a világszerte megbetegedettek száma, és Európában jegyzik az új fertőzések több mint 75 százalékát. Immár az is tisztán látszik, hogy Olaszországban és Spanyolországban az egykori kínai járványgócnál is gyorsabb a vírus terjedése. A kínai Vuhan szerepét előbb az olaszországi Lombardia, most pedig a spanyol főváros, Madrid és közvetlen környéke veszi át. Spanyolországban szerdára meghaladta a 3400-at a vírus halálos áldozatainak a száma, az olaszoknál a hétezret, Franciaországban pedig az 1100-at. Németországban – a nyugat-európai államok közül kirívó módon – kisebb számban halnak bele a fertőzöttek a kórba. Ezzel együtt a kétszázhoz közelített az elhunytak száma, és az előző naphoz képest újonnan megbetegedettek aránya is húsz százalék körül mozog. Utóbbi adat bőven harminc százalék felett van a spanyoloknál, de lassan a nyugati törpeállamokban is. Hollandiában csak kedden nyolcvanan vesztették életüket, Belgiumban pedig már kétszáz körüli a betegségben meghaltak száma.

Különleges helyzetben van Nagy-Britannia is, ahol legalább nyolcezer fertőzöttet és több mint négyszáz halottat regisztráltak. A brit parlament szerda este, lapzártánk után – feltételezhetően legalább április végéig – kényszerszabadságra ment, miután elfogadta a kormány több mint háromszáz oldalas rendkívüli jogrendjét. A Boris Johnson vezette konzervatív kormány többek között a fertőzöttek előállítására és elkülönítésére, valamint rendkívüli határlezárásokra kap felhatalmazást. A legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt „fájó szívvel, de az életmentés reményében” szintén beállt a kabinet mögé. A szigetországot szinte sokkolta szerdán a hír, miszerint a 71 éves trónörökös, Károly walesi herceg is megfertőződött.

Az Európai Unió államai közül egyébként hivatalosan tizenöt országban hirdettek eddig vészhelyzetet, de az ezzel nem élő tagállamok zömére is igaz, hogy legalább április elejéig korlátozó intézkedéseket rendelt el a kormányzat. Lettország és Románia pedig azt is jelezték, hogy a rendkívüli helyzet idejére derogációt, azaz eltérési lehetőséget szeretnének az emberi jogok európai egyezményében foglaltaktól. Szlovákiában a kormány a távközlési cégekkel igyekszik megállapodni abban, hogy követhető legyen a hatósági karanténban lévők mozgása. Ez a módszer – amelyet Izraelben is alkalmaznak – meglehetősen negatív visszhangra lelt a jogvédők részéről.