Rendkívüli jogkörök a kormányoknak

Két évig lesz érvényben, de félévente felülvizsgálják a brit kormány kezébe rendkívüli jogköröket adó koronavírus-törvényt. A német sajtó pedig azt találgatja, Berlin mikor hirdeti ki az egész országra kiterjedő rendkívüli állapotot, amelynek értelmében a tartományi kormányoktól hatásköröket von el a kancellár. Párizs eközben egészségügyi rendkívüli állapot kihirdetésével adott szélesebb hatalmat a kormánynak. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász segítségével elemeztük az európai jogi helyzetet.

Mostanáig 15 uniós tagállamban vezettek be szükségállapotot, és bár Franciaországban, Németországban és Nagy-Britanniában eddig erre nem került sor, a koronavírus-járvány megfékezése érdekében Párizs, Berlin és London is sorra hozza a szigorúbbnál szigorúbb intézkedéseket. A francia törvényhozás például vasárnap este hirdette ki a kormánynak szélesebb jogköröket adó egészségügyi rendkívüli állapotot. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője ezzel kapcsolatban lapunknak úgy fogalmazott: a törvényjavaslat lehetővé teszi Édouard Philippe miniszterelnöknek, hogy – az egészségügyi miniszter tanácsára – haladéktalanul korlátozó intézkedések sorát rendelje el, illetve azokat az egész országban érvényesítve.

– A kötelezettségek és a tiltások megszegése 135 eurós bírságot von maga után. Aki két héten belül többször is szabálysértést követ el, az 1500 és 3000 euró közti pénzbüntetést kaphat – magyarázta ifj. Lomnici Zoltán.

Németország helyzete annyiban különleges, hogy az Európai Unió legerősebb gazdaságát adó államban a tartományi törvényhozóknak van mozgástere a válság kezelésére. A német sajtóban napok óta megy a találgatás arról, hogy vajon a szövetségi kormányfőkkel folyamatosan egyeztető Angela Merkel kancellár – az ország második világháború utáni történelmében először – kihirdeti-e az egész országra kiterjedő rendkívüli állapotot. A legnagyobb teher ugyanis a berlini kormány vállát nyomja, az 1968-ban elfogadott törvény pedig felhatalmazná a kancellárt, hogy utasításokat adjon a szövetségi tartományoknak, illetve a helyi rendvédelmi szerveknek, és a hadsereget is bevethetné az egész ország területén.

A szükségállapotot a tartományok egyenként is elrendelhetik, ahogy azt Bajorország például már meg is tette: az alkotmány személyi szabadságra vonatkozó tizedik cikkelyben garantált levél, posta- és távközlési titok védelme ilyenkor korlátozható a szövetség biztonságának fenntartása érdekében. Ifj. Lomnici Zoltán hozzáfűzte, a szükségállapot bevezetésével Bajorországban lehetővé tették a segédszemélyzet, a tűzoltóság és a mentőszolgálatok egyetlen parancsnokság alá helyezését, illetve azoknak a napi munkában való szorosabb összekapcsolását is.

Nagy-Britanniában a kormány ugyan későn, de nagy vehemenciával reagált a járvány gyors terjedésére. A Századvég Alapítvány jogi szakértője emlékeztetett: a brit képviselőház – a legerősebb jogkörrel rendelkező törvényhozó intézményként – már tárgyalja a járvány megfékezését célzó, 329 oldalas törvényjavaslatot, amely rendkívüli intézkedések sorát tenné lehetővé a brit kormánynak. – A javaslat mások mellett a fertőzésgyanús emberek kényszerkivizsgálásának elrendelését, a repülőterek időleges bezárását és sok egyéb rendkívüli intézkedést tesz lehetségessé időlegesen – magyarázta ifj. Lomnici Zoltán. A törvény életbe lépése után a kormány két évig élhet a kiterjesztett jogköreivel, egy hétfőn benyújtott módosítási indítvány értelmében a törvényhozók félévente felülvizsgálják majd annak szükségességét.