Jelenleg Fehéroroszország az Eurázsiai Gazdasági Unió soros elnöke.
- Mi nagyon fontosnak gondoljuk az EU Keleti Partnerség politikáját, amelynek egyik fontos részese Belarusz. Mi fontosnak tartjuk ennek a partnerségnek az építését, ezért javasoljuk a Minszkkel szembeni uniós szankciók további lazítását – tudatta a miniszter.
Szijjártó Péter elmondta, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unióban található nyersanyagok fontos szerepet játszhatnak az európai gazdaság fejlődésében, a legfontosabb energiatranzit-útvonalak is Fehéroroszországon vezetnek keresztül.
- Belarusz szerepe fontos az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió jövőbeni együttműködése szempontjából, éppen ezért mi is építjük a kapcsolatainkat, elősegítve ezzel egy nagyon fontos európai érdek érvényesítését – mondta.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy Magyarország az elmúlt években annak is köszönhette gazdasági sikereit, hogy időben felismerte, kiegyensúlyozott külgazdasági stratégiát kell végrehajtani; a nyugati gazdasági kapcsolatok mellett figyelmet kell szentelni a keleti gazdasági kapcsolatoknak is.
- Mára ott tartunk, hogy a világgazdasági átalakulások sebességét legalább annyira diktálják Keletről, mint Nyugatól – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint sok nyugat-európai ország is felismerte már ezt, és látszik, hogy Fehéroroszország gazdasága iránt is egyre nagyobb a nyugat-európai érdeklődés.
- Mi, magyarok is az elmúlt időszakban fel tudtunk építeni egy növekvő és egyre javuló gazdasági együttműködést Belarusszal – emelte ki Szijjártó Péter. Kifejtette, hogy életbe lépett a két ország közötti kétoldalú beruházásvédemi megállapodás, amelynek nyomán magyar vállalatok egyre több beruházást hajtanak végre és terveznek a fehérorosz piacon.
- A mezőgazdasági együttműködésünk gyakorlatilag szárnyal – szögezte le Szijjártó Péter, kitérve arra, hogy már 750 ezer csirkét adtak el magyar termelők a fehérorosz piacon, és az elkövetkező években mintegy 5 millió eurónyi piaci lehetőség nyílik meg számukra.
A Richter egyre növeli piaci részesedését a helyi piacon, emellett pedig a gépipari és közlekedési együttműködés is olyan mértékben fejlődik, hogy már nemcsak magyar vállalatok érdeklődnek a fehérorosz piac iránt, hanem az egyre erősebb fehérorosz vállalatok is keresik az európai gyártási lehetőségeket, és számítanak magyarországi beruházásokra – mutatott rá a miniszter.