Államcsínnyel vádolják Líbia hadurát

A Líbiai Nemzeti Hadsereg veszi át az észak-afrikai ország irányítását.

Ellentámadásban a kormányerők Tripolinál Fotó: Hazem Turkia Forrás: Europress/AFP

Még a nemzetközi közösséget is váratlanul érte, hogy az ENSZ támogatását élvező Nemzeti Egyetértés Kormányát (GNA) lassan egy hónapja intenzíven ostromló Halífa Haftár tábornok hétfő este egyoldalúan kijelentette: az általa irányított Líbiai Nemzeti Hadsereg átveszi az észak-afrikai ország irányítását. – Elfogadjuk a nép akaratát és felhatalmazását a felelősségteljes nehéz időkben – indokolta a lépést az ország déli és keleti részét ellenőrzése alatt tartó hadúr. Hozzáfűzte, hogy az embereknek saját maguknak kell dönteniük sorsukról, a jövőjükről pedig demokratikus úton kell határozniuk. A GNA államcsínynek nevezte Haftár bejelentését.

A RIA orosz állami hírügynökség által idézett külügyminisztériumi forrás tegnap azt mondta, Oroszországot meglepte az egyébként Moszkva támogatását élvező Haftár bejelentése. Később a Kreml közleményében azt írta, továbbra is kapcsolatban áll mind a Tripoli székhelyű GNA-val, mind pedig Haftárral. A kommüniké azt is hangsúlyozza, hogy Moszkva a felek közötti konfliktus politikai rendezését tartja a békéhez vezető egyetlen útnak.

Csakhogy közben tovább ropognak a fegyverek: hírügynökségi források szerint a GNA erői tegnap légi támadásokat hajtottak végre a Haftárhoz hű milíciák központjaként szolgáló al-Vatija légibázis ellen. Tripoli ezt azzal indokolta: a válaszlépéseket Haftár milíciáinak a civilekre irányuló támadásai tették szükségszerűvé.

Ellentámadásban a kormányerők Tripolinál
Fotó: Europress/AFP

Az egységkormányt támogató Törökország állami hírügynöksége, az Anadolu közben arról számolt be: a hadúr csapatai több mint 65 rakétát indítottak a fővárostól alig száz kilométerre fekvő Msallata város lakosai ellen, amelynek következtében civilek vesztették életüket.

A békés politikai rendezés tehát egyelőre nem tűnik valószínűnek, annál is inkább, mivel Haftár a televíziós beszédében világossá tette: az ENSZ közvetítésével 2015 decemberében tető alá hozott szhiráti egyezmény (amelyben megállapodás született az egységkormány felállításáról) tönkretette és veszélybe sodorta az országot. A hadúr hozzátette: az egyezmény immár a sötét múlt része.

Az Európai Unió egyébként lapzártánkig nem reagált érdemben Haftár egyoldalú bejelentésére. Az öreg kontinens szempontjából ugyanakkor egyáltalán nem közömbös az észak-afrikai ország sorsa: a harcok hatására becslések szerint is legalább 150 ezer ember kényszerült lakhelyének elhagyására az országon belül. Az

Olaszországba a Földközi-tengeren át vezető migrációs útvonal is elsősorban a Líbiából útnak indulókkal van tele. Hétfő este az Európai Parlament Belügyi, Állampolgári jogi és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) a líbiai és a Földközi-tengeren kialakult migrációs útvonal helyzetével foglalkozó videókonferenciát tartott. Ezen a LIBE elnöke, Fernando López Aguilar hangsúlyozta, hogy az EU-nak pénzügyi forrásokkal alátámasztott tervre van szüksége az emberi jogok megsértésének leginkább kitett migránsok kimenekítésére Líbiából, azt követően pedig elhelyezésükre az uniós tagállamok között.

Konkrét segítség azonban egyelőre csak a visegrádi országoktól érkezett Líbiába. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt héten tudatta, a V4-ek 35 millió eurós támogatást adnak az észak-afrikai országnak, mellyel nem csupán a határvédelemhez, hanem a koronavírus-járvány elleni küzdelemhez is hozzájárulnak. A tárcavezető elmondta: a visegrádi csoport már korábban megállapodott Líbiával a 35 millió eurós támogatásról, most azonban megegyeztek abban, hogy az összeg egy részét a koronavírus-járvány elleni küzdelemre használhatják fel. Szijjártó ezt azzal indokolta: a járvány újabb lendületet adhat az illegális migrációs hullámoknak.