Szájmaszkok mögé bújik a világ

A vészes sebességgel terjedő koronavírus-járvány közepette arról vitázik a fél világ, hogy kötelezővé kell-e tenni mindenki számára a szájmaszkok viselését nyilvános helyen a kór terjedésének lassítására. A WHO szerint nem kell, ott viszont, ahol muszáj álarc mögé bújnunk, azzal érvelnek, nem árt, ha ezt tesszük.

Berlinben már az esküvői szezonra készülnek a divatházak Fotó: Fabrizio Bensch Forrás: Reuters

Az Egyesült Államok járványügyi központjaiban és a Fehér Házban – a világ számos más országa mellett – a szakértők között arról folyik a vita, hogy a fertőzés megelőzésére viseljenek-e maszkot nyilvános helyen a polgárok. Az ENSZ égisze alatt működő Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint erre semmi szükség nincs, legalábbis egészséges emberek esetében – kivéve, ha valaki fertőzöttet lát el. Más szakértők viszont tanulmányokkal igyekeznek alátámasztani, hogy a száj és az orr eltakarása igenis gátolja a vírus terjedését az egészségesek esetében is.

Mindenesetre egy korábbi, orvostanhallgatók körében elvégzett vizsgálat kimutatta, hogy a diákok a kísérlet ideje alatt átlagban huszonháromszor érintették meg az arcukat vagy a szemüket, semmissé téve a maszk szájat védő esetleges hatását. Kínában is csak ajánlják a maszk használatát azoknak, akik elmennek hazulról. A látszólag engedékeny hozzáállás mögött hírcsatornák és hírügynökségi jelentések szerint az állhat, hogy a döntéshozók tudatában vannak a védőeszközök hiányának, s inkább az orvosoknak, egészségügyi szakdolgozóknak juttatnák a maszkokat.

Berlinben már az esküvői szezonra készülnek a divatházak
Fotó: Reuters

Mindezzel együtt négy európai ország is kötelezővé tette bizonyos esetekben az arctakarást nyilvános helyeken. Sebastian Kurz osztrák kancellár bejelentette, hogy a szupermarketekben minden egyes vásárlónak maszkot kell viselnie, ezt pedig – tegnaptól – a bejáratnál kapják meg ingyenesen. Kurz indoklása szerint erre azért van szükség, hogy az emberek az eddigieknél még több helyen akadályozzák a vírus terjedését. Ugyanakkor elismerte, az álarc ugyan viselőjét nem védi meg a fertőzéstől, viszont annak tüsszentése vagy köhögése nem okoz másnak potenciális fertőzést.

A kötelező használatot szkeptikusan megítélő WHO csak annyit jegyzett meg, hogyha valaki maszkot visel, legalább előírásszerűen illessze azt az arcára.

Két hete Csehországban is el kell takarniuk légzőszerveiket a polgároknak az otthonaikon kívül. Mivel mind az egyszerűbb sebészeti, illetve a fejlettebb maszkok hiánycikknek számítanak – ezeket az egészségügy számára tartják fent –, megteszik a házilag fabrikált változatok, sőt kendők és sálak is. A vonatkozó rendelet megszegőit pénzbírsággal sújtják. Roman Prymula, a cseh kormány akciócsoportjának járványügyi vezetője szerint a maszkok nyolcvanszázalékos hatékonysággal fogják fel a cseppeket, így hatásos eszközei a környezetünkben tartózkodók védelmének. Hasonló intézkedést vezettek be Szlovákiában és Bosznia-Hercegovinában is.

Németországban ugyan nincs maszkviselési kötelezettség nyilvános helyen, ám Angela Merkel kancellár tegnap jelezte, hogy be fogja vezetni, ha a lakosság nem tartja be az előírt távolságtartást. Egyidejűleg közölte a tartományi kormányfőkkel, hogy legalább húsvétig meghosszabbítja a kijárási, kapcsolattartási és látogatási korlátozásokat. A kelet-németországi Jéna ugyanakkor – Ausztria példáját követve – maszkviselési kötelezettséget vezet be a szupermarketekben vásárlók és a tömegközlekedési eszközökön utazók számára. Mivel ott is hiány mutatkozik sebészeti maszkokból, a városvezetés megelégszik a kendőkkel és sálakkal.

A járvány által érzékenyen érintett Bajorország miniszterelnöke, Markus Söder húsvét végéig ugyan szintén meghosszabbította a szigorú kijárási korlátozások hatályát, ám kijelentette: a maszkviselés kötelezővé tétele jelentős nehéz­séget okozna a lakosságnak. A francia hatóságok kezdetben azt javasolták a polgároknak, hogy viseljenek maszkot, ám ezt később ellátási nehéz­ségekre hivatkozva úgy módosították, hogy csak a fertőzöttek vagy beteggondozóik, illetve a kereskedelemben dolgozók tegyék ezt meg.

Ezt ugyanakkor nem hagyták annyiban a bolti eladókat, gyári munkásokat és rendőröket képviselő szakszervezetek sem, amelyek védőfelszerelést követelnek az alkalmazottaknak. Ha nem kapják meg, a veszélyes körülményekre hivatkozva megtagadják a munkát. A világ legnagyobb halálozási adatait mutató Olaszországban egy hónap leforgása alatt alapvetően megváltozott a maszkviseléshez való hozzáállás: míg a polgárok korábban vonakodtak arcuk eltakarásától, mára társadalmi normává vált a maszkok hordása.

Bulgária visszakozott

Alig egy napra rá, hogy bevezette, Kiril Ananiev bolgár egészségügyi miniszter vissza is vonta a szájmaszkok kötelező köztéri viseléséről szóló rendeletet, miután több százan keresetet indítottak a szabályozás ellen a közigazgatási bíróságon. A keresetek indítói az MTI szerint azzal érveltek, hogy a szájmaszkokat az államnak kellene biztosítania, miután a gyógyszertárakban csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre. A rendelet szerint az előírások ellen vétőket ötezer leva (913 ezer forint) bírsággal is sújthatták volna. A tárcavezető mindezzel együtt felszólította a bolgárokat, viseljenek védőmaszkot, mert nem minden fertőzöttnél jelentkeznek az új típusú koronavírus tünetei.