Újabb hetes cikkelyes eljárást sürgetnek Magyarország ellen

Az Európai Parlament elnökök értekezlete levélben kéri az Európai Bizottságot: vizsgálja meg a magyar koronavírus-törvény összeférhetőségét az EU-ról szóló szerződés 2. cikkével.

A frissen megválasztott David-Maria Sassoli szívesen fogadta Manfred Weber gratulációját Fotó: Vincent Kessler Forrás: Reuters

Nemrég összeült az Európai Parlament elnökök értekezlete formációja (a frakcióvezetők és az EP elnöke), az ülésen pedig felhatalmazták David Sassoli EP-elnököt, hogy levélben kérje az Európai Bizottságot: vizsgálja meg a magyar koronavírus-törvény összeférhetőségét az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével. Utóbbi rögzíti, hogy a jogállamiság is az unió alapját képező értékek közé tartozik.

Az Elnökök értekezlete ezáltal arra sürgetheti a bizottságot:

amennyiben szükséges, saját hatáskörében indítsa meg a 7. cikk szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárást.

Forrásaink szerint a levelet még nem küldte el David Sassoli elnök, ám ez csak idő kérdése: azt a liberális, a szociáldemokrata, a zöld és a szélsőbaloldali frakció is támogatta. (Frissítés: elküldte a levelet Sassoli.)

Az Európai Néppárt szerint is aggodalomra ad okot a magyar törvény, de nem álltak be a 7. cikkelyt szorgalmazók mögé.

A Parlament 2018 őszén indított ilyen mechanizmust Magyarország ellen a Sargentini-jelentés alapján. A jogállamisági eljárást a bizottság, a parlament vagy a tagállamok egyharmada kezdeményezheti. Az uniós szerződések alapján van arra lehetőség, hogy párhuzamosan több 7. cikkely szerinti eljárás legyen ugyanazon tagállammal szemben.

Az EP április 16-17-én tart plenáris ülést, feltehetőleg itt is témául szolgálnak majd a magyar rendkívüli intézkedések.