Ursula von der Leyen: Abszolút prioritásunk a Nyugat-Balkán

A közel öt órán át tartó virtuális Európai Unió-Nyugat-Balkán csúcstalálkozón Magyarországot Orbán Viktor képviselte.

Budapest, 2020. mjus 6. A Miniszterelnki Sajtiroda ltal kzztett kpen Orbn Viktor miniszterelnk rszt vesz az Eurpai Uni tagllamai s a nyugat-balkni orszgok cscstallkozjn, amit a koronavrus-jrvny miatt ezttal videkonferencia keretben tartanak meg 2020. mjus 6-n. MTI/Miniszterelnki Sajtiroda/Fischer Zoltn Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Nemrég ért véget az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcstalálkozója: az eredetileg kétnaposra tervezett, zágrábi esemény forgatókönyvét a koronavírus átírta, így végül virtuálisan került sor a magas szintű egyeztetésre. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerda esti sajtóértekezletén közölte, hogy a tárgyalás alkalmat adott rá, hogy a szóban forgó államokkal a járványügyi együttműködésről is egyeztessenek, ugyanis a „globális méretű kihívás globális válaszokat igényel”. Megerősítette továbbá, hogy az uniós államok vezetői elfogadták a Nyugat-Balkánnak juttatandó, több mint 3,3 milliárd eurós támogatást.

Noha az esemény zárónyilatkozatába végül nem került bele kifejezetten „a bővítés” kifejezés, Michel mellett Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Andrej Plenković, az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő Horvátország miniszterelnöke is egyértelműen a Nyugat-Balkán uniós perspektívája mellett kötelezte el magát. – A bővítési politika az egyik legsikeresebb uniós politika – fogalmazott Von der Leyen a tanácskozás után, azt hangoztatva: kétség sem férhet hozzá, hogy az EU „abszolút prioritásként” tekint a Nyugat-Balkánra.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A bizottsági elnök emlékeztetett arra is, hogy a járvány kitörését követően épp Albániából indultak orvosok Olaszországba, hogy segítsenek a bajba jutott államon.

A legfiatalabb uniós tagország képviselőjeként Plenković utasította el leginkább a bővítés háttérbe szorulásáról szóló kritikákat. – Ez egy nagyon komoly politikai üzenettel rendelkező nyilatkozat – fogalmazott, emlékeztetve arra, hogy nemrég született döntés az Észak-Macedóniával és Albániával való csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, a bizottság pedig időközben új metodológiát is kidolgozott a bővítési folyamat hatékonyabbá tételére. Mindezt úgy, hogy a bizottsági és tanácsi elnök pár hónapja van hivatalban, emlékeztetett a horvát miniszterelnök.

Az emlegetett metodológiát épp az Európai Bizottság magyar biztosának, Várhelyi Olivérnek a segítségével sikerült kidolgozni. A szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos kulcsszerephez jut majd a régió számára kidolgozandó, ambiciózus gazdaságfejlesztési akcióterv elkészítésében is – erre szintén a szerdai csúcstalálkozón kapott mandátumot a bizottság a tagállami vezetőktől. Várhelyi lapunknak adott, az egyeztetést megelőző nyilatkozatában sikerként értékelte, hogy a súlyos járványhelyzet ellenére is tető alá hozták a találkozót. – A bővítési és szomszédságpolitika talán az egyetlen politikája az új bizottságnak, amit a járványhelyzet nem tudott legyőzni – szögezte le.

A közel öt órán át tartó virtuális egyeztetésen Magyarországot Orbán Viktor képviselte. A miniszterelnök sajtófőnöke a távirati irodának előzőleg megerősítette: a kormányfő korábban is határozottan kiállt a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása mellett, ami egyaránt érdeke az érintett államoknak és magának az EU-nak is. – Magyarország korábban már küldött védőfelszerelést Szerbiába, Bosznia-Hercegovinába, Albániába, Észak-Macedóniába és hamarosan újabb magyar szállítmány indul Montenegróba is – ezt már a járványhelyzetben juttatott magyar segítségről fűzte hozzá Havasi Bertalan.