Az európai hatalmak száz éve meg akarták ölni Magyarországot

Míg az első világháború többi vesztesét csak megbüntetni akarták az európai hatalmak, a történelmi Magyarországot meg akarták ölni, és ez a nemzet szétdarabolásában látszik leginkább – hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke csütörtökön Királyhalmon a nemzeti összetartozás napján, a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján.

Fotó: MTI/Molnár Edvárd

Hozzátette: „Mivel egy nemzetet nem lehet egyetlen suhintással kivégezni, marad a kivéreztetés, aminek kellő megalázást a békediktátum cikkelyei adnak, az ország szuverenitását teljesen relativizáló cikkelyek.” A döntéssel feldarabolták az országot és elszakították egymástól az addig összetartozó nemzetrészeket.

„Szinte csodaként élhettük meg, hogy Trianon után kilencven évvel az akkor megválasztott nemzeti kormány jelképes és egyben valóságos cselekedetet hajtott végre, a trianoni békeszerződés gyászkerete mellé odahelyezte a nemzeti színeket is” – emlékeztetett a politikus a 2010-ben megválasztott kormány egyik első lépésére, amellyel a trianoni évforduló napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Az említett törvényben olvasható, hogy „Isten a történelem ura”.

„Ebből az alapállásból érthetjük meg a mai nap jelentőségén túl annak szimbolikus üzenetét. Mert azt jelenti ez, hogy a lélekben, hitük erőssége alapján, nem pedig más népek és szövetségek erején és felülhatalmán dől el a népek sorsa” – hangsúlyozta a VMSZ elnöke.

„A nemzeti összetartozás tanúságtételéről szóló törvény bennünket erősítő békejobb a szomszédos országoknak. Büszkék vagyunk arra, hogy Szerbia ezt a baráti kéznyújtást elfogadta, hogy nekünk könnyebb lett az életünk” – emelte ki Pásztor István, és köszönetet mondott Orbán Viktor miniszterelnöknek, valamint az általa tíz éve vezetett kormánynak Magyarország nemzet- és szomszédságpolitikájáért.

Nemzeti színű zászló a nemzeti összetartozás napján – Fotó: MTI/Molnár Edvárd

A VMSZ elnöke megtisztelőnek nevezte, hogy van kinek és van hol elmondani az emlékezés szavait ezen az évfordulón. „Él magyar e hazán, mondtuk évekkel ezelőtt és mondjuk ma is. […] Örök hála, múlhatatlan tisztelet és főhajtás illet minden vajdasági magyart, aki 1920 óta vállalta a nemzeti hovatartozásátés erősítette a vajdasági magyar közösséget, erősítette az összetartozó magyar nemzetet” – hangsúlyozta.

Beszédében a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a napi politikára és a június 21-i szerbiai általános választásokra is kitért

. „Az emlékezés pillanatában is reálisan akarok beszélni – szögezte le. – Nem azt mondom, hogy ma azzal, hogy Magyarország és Szerbia együttműködése különösen az elmúlt hat évben nemcsak szoros, hanem szövetségi viszony, nekünk nem kell mindenért megvívnunk, a politikai érdekérvényesítést körömszakadtáig, az utolsó atomenergiáig csinálni, mert kell. Azt sem mondom, hogy minden sikerül.

De azt igenis mondom, hogy Trianon századik évfordulóján, köszönve a vajdasági magyarok szívós kitartásának, nemzeti öntudatának, makacsságának, amivel akkor is ragaszkodott a nemzethez, amikor ezért úgy az anyaország, mint a többségi nemzet részéről lesajnálás, megvetés, fenyegetés vagy éppen verés járt, megmaradtunk, megmaradunk, és jövőt, közösséget építünk a szülőföldünkön” – húzta alá.

Rámutatott, hogy a valamivel több mint két hét múlva esedékes választásokon sok múlik azon, hogy valaki otthon marad-e, vagy ha nem, akkor a VMSZ-re vagy más pártra adja-e voksát. Emlékeztetett arra, hogy felmérések és tapasztalatok bizonyítják, hogy a vajdasági magyarokban erős a nemzethez való ragaszkodás és erős a helyi szintű kötődés is.

Viszont „ha nem fogunk össze, akkor most, amikor egy új típusú szövetségi és szomszédságpolitika van kialakulóban, amikor magyar EU-biztosa van a csatlakozási portfóliónak, amikor az előttünk álló időszakban meg fognak nyílni a beruházási lehetőségek, ki fogunk maradni a döntéshozásból. Ha nem vagyunk döntéshozatali helyzetben az önkormányzatokban, akkor az anyaországi nemzetpolitika nem tud bennünket a határon átívelő nemzetegyesítésben segíteni.

A kupuszini Hagyományőrző néptáncegyüttes előadása – Fotó: MTI/Molnár Edvárd

Ha most nem fogunk össze a választásokon, akkor utólag lehet vádaskodni és megvetően beszélni a többségi szerb nemzet által megválasztott legitim politikai erőről, de tudomásul kell venni, hogy akkor az lesz, hogy mi kimaradunk, akiket pedig a többségi szerb nemzet megválaszt, azok a mi eredményeinket felhasználva, de bennünket kihagyva fognak együttműködést építeni a magyarországi partnerekkel országos, tartományi és önkormányzati szinten egyaránt. […] Rajtunk múlik, hogy a pályán maradunk játékosként vagy a pálya széléről fogjuk nézni a meccset.”

„Ha most nem fogunk össze a választásokon, akkor beteljesedik rajtunk a trianoni döntéshozók szándéka”

– zárta szavait Pásztor István.