Elbarikádozott és dróthálóval körbevett házaikban kénytelenek elbújni a Majomvárosnak is nevezett thaiföldi Lopburi lakosai, mivel az utcákon majomhordák randalíroznak, napirenden van a bandák közti harc, miáltal valóságos no-go zónák alakultak ki a Bangkoktól nem messze fekvő ősi, 13. századi településen. A túlszaporodott makákópopuláció viselkedése a The Guardian brit lap helyi tudósítása szerint azért csapott át erőszakba, mert a koronavírus-járvány nyomán elmaradtak a kifejezetten a majmok miatt ide látogató turisták, s ezzel együtt megszűnt a banánnal való kényeztetés is. A főemlősöknek viszont nincs ínyükre, hogy a helyiek csipsszel, keksszel és hasonló „bóvlikajákkal” akarják pótolni az eddig rendszeresen kapott banánt. – Ketrecben élünk, mi bent, a majmok kint – jellemezte a helyzetet az egyik helybéli. – Az utcák tele vannak az ürülékükkel, elviselhetetlen bűzt árasztva, különösen esőzések idején – panaszkodott.
A makákók jelentették a fő vonzerőt a turistáknak, ezért tűrte meg őket a város, ám ahogy megzuhant a délkelet-ázsiai országot éltető idegenforgalom, a majmok is megvadultak. Márciusban kezdték ellepni az utcákat a táplálékot kereső hordák. Számuk egyre nő, a három évvel ezelőttihez képest hatezerre emelkedett, így nem csoda, ha egyre nehezebb a velük való együttélés. A majmok egy elhagyott moziban ütötték fel főhadiszállásukat, a közeli boltok kitömött tigrisekkel és krokodilokkal próbálják elijeszteni őket. Lopburiban emberemlékezet óta együtt él a majom az emberrel. Egyes vélekedések szerint a helyzet azután durvult el, hogy a város elkezdett terjeszkedni a dzsungel, azaz a majmok eredeti élőhelye felé. A lakosok pedig inkább magukra vállalták a makákók etetését, mintsem konfrontációra kerüljön sor köztük. A cukrozott üdítők, a gabona alapú rágcsa és más édesség azonban nemcsak a gyomruk korgását mérsékelte, növelte szexuális étvágyukat is. – Minél többet esznek, annál több lesz az energiájuk, s ezt jórészt szaporodásra fordítják – magyarázta az egyik templomkomplexum gondnoka.