Történelmi jelentőségű barátság alakult ki Szerbiával – videó

A járvány kezelése után eljött a gazdasági intézkedések ideje, a világjárvány ugyanis nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági kérdés is, és ha a gazdasági védekezés során szorosan együttműködünk, akkor mind Szerbia, mind Magyarország újra nagyon komoly sikereket érhet el – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Belgrádban, ahol szerb hivatali partnerével tartott közös sajtótájékoztatót. A tárcavezető Bácsfeketehegyen úgy fogalmazott: a Vajdaság egy különleges sikertörténet, Szerbia és Magyarország közös sikertörténete.

Szijjártó Péter kiemelte: a koronavírus-járvány idején világosan látszott, hogy a kelet–nyugati irányú infrastruktúra Szerbián és Magyarországon megy keresztül, és ebből nekünk profitálnunk kell. Mint mondta:

ezért az elkövetkezendő hónapok és évek a nagy közös infrastruktúra-fejlesztésekről fognak szólni Szerbia és Magyarország együttműködésében.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy a világjárvány minden eddiginél világosabban és egyértelműbben bizonyította, hogy mi, magyarok és szerbek, szerbek és magyarok szoros egymásrautaltságban élünk itt Közép-Európában, és azt állapíthatjuk meg, hogy a világjárvány ideje alatt ez a köztünk lévő kapcsolat csak megerősödött. Kiemelte, hogy a két ország közötti határokat a legrövidebb időn belül meg tudták nyitni, Szerbia volt az első ország, amellyel Magyarország meg tudta nyitni teljes egészében a határát, sőt Szerbia az első nem európai uniós ország, amely egy EU-tagországgal tudott határt nyitni.

– Az egészségügyi védekezés időszakában tehát jól együtt tudtunk működni, és most jön a gazdasági védekezés időszaka – húzta alá. A két ország a földrajzi fekvéséből profitálhat. – Felújítjuk a Belgrád és Budapest közötti vasútvonalat, megújítjuk a Szabadka és Szeged közötti vasútvonalat, valamint új gázvezetéket építünk, amely délről, a Török Áramlat gázvezetékből fog gázt szállítani Közép-Európába.

A jövő év végétől már hatmilliárd köbméternyi éves kapacitású gáz-interkonnektorral fogunk rendelkezni Szerbiából Magyarország irányába, amelynek a kapacitását aztán a következő években egészen majdnem tízmilliárd köbméterig fogjuk bővíteni

– részletezte.

2022-re elkészül a Szeged-Szabadka vasútvonal

A járvány legyőzése után a gazdasági védekezés időszaka következik, és ezt sikertörténetek fogják jellemezni, amelyek az infrastrukturális fejlesztésekre és beruházásokra is vonatkoznak, ebbe kapcsolódik bele a Szeged–Szabadka vasútvonal felújítása és annak 2022-es megnyitása – hangsúlyozta a magyar határhoz közeli Palicson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán.

A vasútvonal felújításával a két város és a két térség közelebb kerül egymáshoz, és az együttműködés még élőbbé válik – tette hozzá. A felújítás után 40 perc alatt el lehet majd jutni egyik városból a másikba. Szeged és Szabadka között 2015 novemberében szűnt meg a vasúti forgalom teljesen, előtte már két hónapig szünetelt az utazás az illegális bevándorlók elleni védekezésül felhúzott magyar műszaki határzár felállítása miatt.

„Magyarországról mi egy folyamatosan erősödő és folyamatosan fejlődő Szerbiát látunk, és büszkék vagyunk arra, hogy mi magyarok is részt vállalhattunk abban a munkában, amely Szerbia fejlődéséhez és erősödéséhez az elmúlt esztendőkben jelentős mértékben hozzájárult. Büszkék vagyunk a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) teljesítményére, büszkék vagyunk arra, hogy a VMSZ az elmúlt esztendőkben a szerbiai kormánykoalíció részese lehetett. Büszkék vagyunk arra is, hogy a VMSZ rendkívül fontos szerepet játszott a történelmi magyar–szerb megbékélésben, és történelmi szerepet játszott Magyarország és Szerbia együttműködésének sikertörténetté való alakításában” – részletezte Szijjártó Péter.

Szerbia és Magyarország között az összekötő kapcsot az itteni magyar nemzeti közösség alkotja – hangsúlyozta. Hozzátette: „A VMSZ aktív szerepvállalásával alakult át a magyar–szerb viszony barátsággá, és a VMSZ aktív szerepvállalásával látható az ugrásszerű fejlődés a Vajdaságban, amelyet az elkövetkezendő időszakban is támogatni fogunk Magyarországról”.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség országos listavezetője és polgármesterjelöltje a palicsi vasútállomáson tartott közös sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország és Szerbia kapcsolatának legnagyobb haszonélvezői a vajdasági magyarok.

A jövőben azt kell elérni, hogy Szabadka újra közép-európai város legyen, „olyan, amilyen az elmúlt évszázadokban volt” – jelentette ki.

A külgazdasági és külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy

Szerbia sikere Magyarország érdeke is, hiszen minél jobban teljesít Szerbia, annál jobb az nekünk, részben a vajdasági magyarok miatt, részben amiatt, hogy a gazdaságaink szorosan összefonódtak, kereskedelmi forgalmunk tavaly már a 2,5 milliárd eurót is meghaladta.

Közölte, hogy a magyar kormány kilenc magyar vállalat szerbiai beruházásához összesen 9,1 milliárd forintnyi támogatást adott a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az építőipar területén. Péntektől pedig elérhető lesz egy újabb pályázati lehetőség a magyar vállalatok számára, 25 milliárd forintos keretösszeggel beruházási, támogatási programot indít a kormány olyan magyarországi vállalatoknak, amelyek a szomszédos országokban kívánnak beruházásokat végrehajtani. Az előrejelzések értelmében a szerbiai beruházási lehetőségek iránt nagy az érdeklődés – tette hozzá.

A vasárnapi szerbiai választásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a magyar kormány nem kíván beleavatkozni a voksolásba, ám a mostani szerb kormánykoalíció sikerének szurkol. – Két okból is szurkolunk a sikerért. Először is azért, mert ennek a kormánykoalíciónak részesei a magyarok, a vajdasági magyarokat képviselő párt, és

őszintén reméljük, hogy a jövőben is lesz lehetőségük a vajdasági magyaroknak, hogy részt vegyenek a Szerbia jövőjéről szóló fontos döntésekben, másrészt pedig azért is szurkolunk a mostani kormánykoalíciónak, mert mi ezzel a szerbiai kormánykoalícióval tudtuk történelmi jelentőségű barátsággá alakítani Magyarország és Szerbia kapcsolatát

– hangsúlyozta. Úgy folytatta: ez az egyik legfontosabb nemzetpolitikai teljesítmény, amelyet az elmúlt években mi magyarok és szerbek, szerbek és magyarok közösen tudtunk tenni az asztalra.

Ivica Dačić szerb külügyminiszter megköszönte mindazt a támogatást, amelyet Magyarország Szerbiának nyújtott az európai integráció folyamán, de a koronavírus-járvány idején is. Mint mondta, a magyar külügyminiszter mindig is Szerbia európai integrációjának leghangosabb szószólója volt. Kiemelte, hogy Szerbia és Magyarország, valamint a szerb és a magyar kormány kapcsolata kiemelkedő, de a szerb kormány nagyon jó kapcsolatokat ápol a vajdasági magyarság legfontosabb pártjával, a Vajdasági Magyar Szövetséggel is.

A Vajdaság Szerbia és Magyarország közös sikertörténete

A Vajdaság egy különleges sikertörténet, Szerbia és Magyarország közös sikertörténete, és minél jobban megy a Vajdaságnak, az annál jobb a magyaroknak és annál jobb a szerbeknek is – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter Bácsfeketehegyen, ahol a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjának keretében létrehozott fagyasztottzöldség-feldolgozó üzemet adta át.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy

2010 óta minden évben új rekordra emelkedett a két ország közötti kereskedelmi forgalom, amely tavaly már több mint 2,5 milliárd eurót ért el.

2016-ban megindult a vajdasági gazdaságfejlesztési program is; amelyről azt mondta, „mindeddig a Vajdaságban 13 ezer vállalkozót, céget, gazdát, termelőt támogatunk 47,5 milliárd forintnyi magyar költségvetési támogatással, amelyekből összesen 93 milliárd forintnyi beruházás jött létre a Vajdaság területén”. A miniszter hozzátette: ezzel megerősödött a magyar közösség gazdasági helyzete.

Szijjártó Péter célnak nevezte, hogy a jövőben is a lehető legtöbb vajdasági vállalkozóhoz és gazdához eljusson ez a támogatási program.

„Kicsiben kezdtük, kicsiben és kicsikkel. A kisvállalkozásoknak, a kis területen gazdálkodóknak adtunk először segítséget. Azonban ez a segítség csak akkor lehet hosszú távon is hatékony, ha a pénzügyi támogatáson túl azt is biztosítani tudjuk, hogy lesznek olyan vállalatok, amelyek folyamatosan megvásárolják az ezen kisvállalkozások és gazdálkodók által előállított termékeket, terményeket. Ezért léptünk tovább, és ezért kezdtük el a közepes és nagyvállalatokat is támogatni” – közölte a tárcavezető.

Több mint száz nagyvállalatot támogatott a magyar kormány a vajdasági gazdaságfejlesztési program keretében, amivel 700 új munkahely jött létre.

A most kibővített Aretol Kft. Szerbia legjelentősebb vállalata a fagyasztott zöldségek és gyümölcsök piacán, és a közép-európai piacon is jelentős szerepre törekszik.

„Ennek a 2,7 milliárd forintos beruházásnak a sikerét mutatja az is, hogy létrejön nyolcvan újabb munkahely, és 152 kisgazdálkodó termékeit, terményeit használják fel itt. Ehhez a 2,7 milliárd forintos beruházáshoz Magyarország kormánya másfél milliárd forint támogatást biztosított” – emelte ki Szijjártó Péter.

A miniszter hangsúlyozta azt is, hogy a vajdasági magyar közösség megerősödése egyaránt hozzájárul Szerbia, Magyarország és az egész magyar nemzet erősebbé válásához.

A közösség helyben maradását és szülőföldön megerősödését szavai szerint a magyar kormány a gazdaságfejlesztési programokkal tudja biztosítani, ezért folytatja azokat.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kiemelte, hogy az Aretol Kft. az utolsó támogatott nagyberuházás, és ezzel a gazdaságfejlesztési program ezen szakasza lezárult. Köszönetet mondott a magyar kormánynak azért az erkölcsi, anyagi, pénzbeli támogatásért, amelyet az elmúlt években a gazdaságfejlesztési program megvalósítása érdekében kaptak a vajdasági magyarok.

Emellett köszönetet mondott azokért a lépésekért, amelyeket Budapest a koronavírus-járvány idején Szerbiáért és a vajdasági magyarokért tett, „ez mind annak a nemzetpolitikának a része, amit tíz éve közösen építünk, és aminek az elsődleges haszonélvezői mi vagyunk” – zárta szavait a politikus.

A vajdasági gazdaságfejlesztési program első, 2016–2018-as szakaszára kezdetben a magyar kormány 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelte a keretösszeget. A programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, illetve a folyamat visszafordítása volt. A gazdaságfejlesztési program második szakasza tavaly indult, ebben az idegenforgalom is kiemelt helyet kapott.