Új életet leheltek az ukrán–magyar kapcsolatokba

Az összes határátkelő megnyitása, 62 millió dolláros hitelkeret, az M3-as autópálya kiépítése Ukrajna határáig – ezek a legfontosabb eredményei Szijjártó Péter magyar és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter mai találkozójának. Mióta Kijev 2017-ben megszavazta a kárpátaljai magyarságot hátrányosan érintő új oktatási törvényt, meglehetősen fagyos Magyarország és Ukrajna kapcsolata. Volodimir Zelenszkij bő egy évvel ezelőtti elnökké választásával azonban felcsillant a remény, hogy sikerül rendezni a szomszédi viszonyt. Az elmúlt hónapok diplomáciai eseményei arra utalnak, hogy jó úton haladunk efelé.

Kijev, 2020. június 25. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, miután megállapodást írtak alá Kijevben 2020. június 25-én. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko Fotó: Szerhij Dolzsenko

Hét év szünet után csütörtökön először ülésezett ismét a magyar–ukrán gazdasági együttműködéssel foglalkozó kormányközi vegyes bizottság. Már önmagában ez is nagy előrelépést jelent a két ország kapcsolataiban, amely a 2017-ben elfogadott, a kárpátaljai magyar kisebbséget hátrányosan érintő oktatási törvény óta meglehetősen fagyosra hűlt. Az a tény azonban, hogy a csütörtökön Kijevbe látogató Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és ukrán kollégája, Dmitro Kuleba egy hónapon belül másodjára találkozott, egyértelműen jelzi, elmozdultunk a holtpontról.

A magyar kormány eddig sem csinált titkot belőle, hogy reményekkel telten tekint a bő egy évvel ezelőtt megválasztott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre. A találkozó Orbán Viktorral eleddig mégsem jött össze. Most azonban egyre inkább úgy tűnik, júliusban végre erre is sor kerülhet. Dmitro Kuleba ezúttal konkrétan meg is erősítette, hogy a csütörtöki tanácskozás egyik célja az volt, hogy ezt a csúcstalálkozót is előkészítse.

– Kijev abban érdekelt, hogy a csúcstalálkozóra júliusban sor kerüljön, és a megbeszélés tartalmi legyen a két ország vezetői között – tette hozzá a kijevi diplomácia vezetője.

A Magyar Nemzet is úgy értesült, a felek azon dolgoznak, hogy fontos, kézzelfogható eredményeket, közös sikereket tehessenek le az asztalra.

Habár az ukrán oktatási törvény miatt a miniszteri szintű NATO-üléseket hazánk továbbra is blokkolja, legalább már elindult a párbeszéd az ügyben. Szijjártó Péter fontosnak nevezte, hogy a kárpátaljai nemzeti közösség oktatási és nyelvhasználati jogait érintő vitákat a két ország civilizált mederben tartsa, és azok ne lehetetlenítsék el a más területeken való kétoldalú együttműködést. – A folyamatos párbeszéd keretében megállapodtunk abban, hogy az oktatási és a kisebbségi vegyes bizottság összeül a következő hetekben, és reméljük, hogy közelebb jutunk azoknak a kérdéseknek a megoldásához, amelyek a vitákat okozzák a két ország között – közölte.

Mindenképpen gesztus értékű az is, hogy nemrégiben Magyarország nem gördített akadályt az elé, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO úgynevezett kibővített lehetőségek partnerségéhez. Hasonlóan barátibb a fogadtatás már ukrán részről is. Dmitro Kuleba kollégájának és barátjának nevezte Szijjártó Pétert, és mindketten az együttműködés és a közös kapcsolatok fejlesztésének fontosságát emelték ki, amellett, hogy megoldandó vitás kérdések is fennállnak Kárpátalján. – Látjuk azt, hogy a kis lépések eredményesebbek. Minél több ilyen lépést fogunk tenni, annál több közös projektet tudunk megvalósítani – hangsúlyozta az ukrán külügyminiszter.

Ami pedig a kézzelfogható eredményeket illeti, fontos fejlemény, hogy legkésőbb hétfő reggel valamennyi határátkelő megnyílik majd Magyarország és Ukrajna között, a jelenlegi szabályok betartásával. A korábbi egy átkelő helyett így jövő héttől mind az öt átlépési pont elérhető lesz.

Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba az egyeztetéseken Kijevben, június 25-én. Forrás: Szijjártó Péter Facebook-oldala

Szijjártó Péter azt is bejelentette, hogy a magyar Eximbank 62 millió dolláros hitelkeretet biztosít a hazai és az ukrán vállalatok közötti kereskedelem elősegítésére, továbbá fenntartják azt az ötvenmillió dolláros hitelkeretet, amelyet kárpátaljai útépítésre ajánlottak fel Ukrajnának.

– Magyarország abban érdekelt, hogy Kárpátalja egy sikertörténet legyen – mutatott rá a külügyminiszter.

Hozzátette, hogy a beregszászi kórház modernizációja közös ukrán–magyar együttműködésben fog megvalósulni, az M3-as autópálya pedig 2023-ig eléri Ukrajna határait. Kijev is biztosította a magyar felet, hogy addigra ukrán gyorsforgalmi út fogja majd várni a magyar sztrádát.