Új életet leheltek az ukrán–magyar kapcsolatokba

Hét év szünet után csütörtökön először ülésezett ismét a magyar–ukrán gazdasági együttműködéssel foglalkozó kormányközi vegyes bizottság. Már önmagában ez is nagy előrelépést jelent a két ország kapcsolataiban, amely a 2017-ben elfogadott, a kárpátaljai magyar kisebbséget hátrányosan érintő oktatási törvény óta meglehetősen fagyosra hűlt. Az a tény azonban, hogy a csütörtökön Kijevbe látogató Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és ukrán kollégája, Dmitro Kuleba egy hónapon belül másodjára találkozott, egyértelműen jelzi, elmozdultunk a holtpontról.

A magyar kormány eddig sem csinált titkot belőle, hogy reményekkel telten tekint a bő egy évvel ezelőtt megválasztott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre. A találkozó Orbán Viktorral eleddig mégsem jött össze. Most azonban egyre inkább úgy tűnik, júliusban végre erre is sor kerülhet. Dmitro Kuleba ezúttal konkrétan meg is erősítette, hogy a csütörtöki tanácskozás egyik célja az volt, hogy ezt a csúcstalálkozót is előkészítse.

– Kijev abban érdekelt, hogy a csúcstalálkozóra júliusban sor kerüljön, és a megbeszélés tartalmi legyen a két ország vezetői között – tette hozzá a kijevi diplomácia vezetője.

A Magyar Nemzet is úgy értesült, a felek azon dolgoznak, hogy fontos, kézzelfogható eredményeket, közös sikereket tehessenek le az asztalra.

Habár az ukrán oktatási törvény miatt a miniszteri szintű NATO-üléseket hazánk továbbra is blokkolja, legalább már elindult a párbeszéd az ügyben. Szijjártó Péter fontosnak nevezte, hogy a kárpátaljai nemzeti közösség oktatási és nyelvhasználati jogait érintő vitákat a két ország civilizált mederben tartsa, és azok ne lehetetlenítsék el a más területeken való kétoldalú együttműködést. – A folyamatos párbeszéd keretében megállapodtunk abban, hogy az oktatási és a kisebbségi vegyes bizottság összeül a következő hetekben, és reméljük, hogy közelebb jutunk azoknak a kérdéseknek a megoldásához, amelyek a vitákat okozzák a két ország között – közölte.

Mindenképpen gesztus értékű az is, hogy nemrégiben Magyarország nem gördített akadályt az elé, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO úgynevezett kibővített lehetőségek partnerségéhez. Hasonlóan barátibb a fogadtatás már ukrán részről is. Dmitro Kuleba kollégájának és barátjának nevezte Szijjártó Pétert, és mindketten az együttműködés és a közös kapcsolatok fejlesztésének fontosságát emelték ki, amellett, hogy megoldandó vitás kérdések is fennállnak Kárpátalján. – Látjuk azt, hogy a kis lépések eredményesebbek. Minél több ilyen lépést fogunk tenni, annál több közös projektet tudunk megvalósítani – hangsúlyozta az ukrán külügyminiszter.

Ami pedig a kézzelfogható eredményeket illeti, fontos fejlemény, hogy legkésőbb hétfő reggel valamennyi határátkelő megnyílik majd Magyarország és Ukrajna között, a jelenlegi szabályok betartásával. A korábbi egy átkelő helyett így jövő héttől mind az öt átlépési pont elérhető lesz.

Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba az egyeztetéseken Kijevben, június 25-én. Forrás: Szijjártó Péter Facebook-oldala

Szijjártó Péter azt is bejelentette, hogy a magyar Eximbank 62 millió dolláros hitelkeretet biztosít a hazai és az ukrán vállalatok közötti kereskedelem elősegítésére, továbbá fenntartják azt az ötvenmillió dolláros hitelkeretet, amelyet kárpátaljai útépítésre ajánlottak fel Ukrajnának.

– Magyarország abban érdekelt, hogy Kárpátalja egy sikertörténet legyen – mutatott rá a külügyminiszter.

Hozzátette, hogy a beregszászi kórház modernizációja közös ukrán–magyar együttműködésben fog megvalósulni, az M3-as autópálya pedig 2023-ig eléri Ukrajna határait. Kijev is biztosította a magyar felet, hogy addigra ukrán gyorsforgalmi út fogja majd várni a magyar sztrádát.