Beismert egyoldalúság

Bari Weiss felmondólevelében élesen bírálta a véleményformáló amerikai liberális világlap irányvonalát.

A neves balliberális lap nagy pofonba futott bele Fotó: Lucas Jackson Forrás: Reuters

A liberális világlap egyoldalúságára hivatkozva bejelentette távozását a The New York Times véleményrovatának szerkesztője, Bari Weiss, aki a kiadóhoz, A. G. Sulzbergerhez írt – és nyilvánosságra hozott – felmondólevelében élesen bírálta a véleményformáló amerikai újság irányvonalát. Weiss többek között azt állítja, hogy az online, illetve digitális kiadásával együtt világszerte százmilliós olvasottságú lapnál a kattintások számának bebiztosítását szolgálta „a négyezredik publicisztika arról, hogy Donald Trump páratlan veszélyt jelent az országra és a világra”.

A lap rendszeresen támadja Trump elnököt, aki pedig bukott újságnak nevezi a szülővárosában megjelenő The New York Timest, noha számos interjút is adott a lapnak. Weiss – aki a The Wall Street Journaltől igazolt át a liberális amerikai sajtó zászlóshajójához – kifejti: 2017-ben azért hívták őt át, hogy sokszínűbbé tegye a The New York Timest, miután „a 2016-os választási eredmény előrejelzésének kudarca bebizonyította, a lap nem képes határozottan megérteni az országot, amelyről tudósít”. Mint emlékezetes, 2016-ban Trump legyőzte a demokrata párti Hillary Clintont, aki mellett a lap nyíltan kiállt.

Fotó: Reuters

Weiss a Sulzbergernek írt levélben megemlíti, hogy hátrányos megkülönböztetéssel, zaklatással, sőt antiszemitizmussal is szembe kellett néznie a szerkesztőségben. – Nem lenne megengedhető, hogy egy amerikai lapnál bátorságra legyen szükség a centrista álláspont kifejtéséhez – szögezi le Weiss, aki nemrég az egyik aláírója volt a Harpers’s Magazinban megjelentetett nyílt levélnek. Ennek aláírói a szabad viták mellett foglaltak állást, elítélve a szólásszabadságot egyre növekvő mértékben elhallgattató hangokat. A levelet egyetemi professzorok, írók, történészek, újságírók – köztük a magyar származású Kati Marton –, valamint polgárjogi aktivisták írták alá, emlékeztet a távirati iroda.

Ez idén már a harmadik nagyobb botrány a több mint ezer főt foglalkoztató világlapnál – és mindegyik a részrehajlással függ össze. Egy hónapja távozásra kényszerült a The New York Times publicisztikai rovatának vezetője, James Bennet (Bari Weiss korábbi főnöke). A rovatvezetőnek azért kellett mennie, mert közölte Tom Cotton republikánus szenátor véleménycikkét az Egyesült Államokat megrázó tüntetéssorozatról. A Vessék be a katonákat! című, nagy vihart keltett cikkben Cotton amellett foglalt állást, hogy az erőszakos tüntetőkkel szemben keményen kell fellépni, akár a hadsereg bevetésével is. Még korábban pedig Dean Baquet, a lap felelős szerkesztője kénytelen volt elismerni: átírták a Joe Biden várható demokrata párti elnökjelöltet – Trump novemberi kihívóját – ért szexvádakról szóló cikküket, miután a volt amerikai alelnök munkatársai nyomást gyakoroltak a The New York Timesra. Az eredeti írás még „ölelésekről, csókokról és fogdosásokról” tett említést Bidennel összefüggésben, ám a frissített cikkben ez a rész már nem volt olvasható.

Twitter-fiókokat törtek fel

Kiterjedt bitcoincsalásnak minősíthető hekkertámadás érte amerikai hírességek és technológiai cégek Twitter-fiókjait. A célba vettek között szerepel többek között Joe Biden elnökjelölt-várományos, Barack Obama volt elnök, a Microsoft társalapítója, Bill ­Gates, valamint az Apple óriásvállalat is – írták hírügynökségek. A hekkerek arra szólították fel a felhasználókat, hogy egy számlára fizessenek ezer dollárnak megfelelő bitcoint, majd a kétszeresét kapják vissza. Egy nap alatt 114 ezer dollárnyi kriptovaluta érkezett a számlára. Mindez rávilágít a mikroblog biztonsági rendszerének hiányosságaira, ami a novemberi amerikai elnökválasztásra is hatással lehet. (M. A.)