Elege lett a The New York Times szerkesztőjének Trump szidásából

Távozott a The New York Times című lap véleményrovatának szerkesztője, Bari Weiss, a lap egyoldalúságára hivatkozva.

Washington, 2020. május 19. Donald Trump amerikai elnök gazdasági vezetõkkel tanácskozik a washingtoni Fehér Házban 2020. május 18-án. Az elnök elmondta, hogy vírustesztjei negatívak, de másfél hete hidroxoklorokint szed azért, hogy ha mégis megfertõzõdne az új típusú koronavírussal, akkor enyhébb tünetekkel kelljen megbirkóznia. A hidroxiklorokint a malária és egyes súlyos autoimmun betegségek kezelésére használják. MTI/EPA/The New York Times/Pool/Doug Mills Fotó: Doug Mills

Weiss szerdán saját honlapján tette közzé a lap kiadójához, A.G. Sulzbergerhez intézett lemondó levelét, amelyben élesen bírálta az újság irányvonalát. Kifejtette: 2017-ben azért hívták őt a laphoz, hogy sokszínűbbé tegye, és hogy a The New York Times többféle véleménynek adjon hangot, akkor, amikor „a 2016-os választási eredmény előrejelzésének kudarca bebizonyította, hogy a lap nem képes határozottan megérteni azt az országot, amelyről tudósít”.

Visszautalva a 2016-os választásokra Weiss azt hangsúlyozta: a szerkesztőségben „a választásokat követően nem vonták le a szükséges következtetéseket” arról, hogy az amerikaiakat megértsék, fellépjenek a törzsi ellentétekkel szemben, és felismerjék az eszmék szabad áramlásának központi szerepét egy demokratikus társadalomban. Mint írta: ehelyett olyan „újfajta konszenzus” alakult ki, amelyben „az igazság keresése nem közös felfedezés”, hanem csak egy szűkebb kisebbségre tartozik. Szavai szerint ez a felfogás különösen érvényes a The New York Timesra.

Bari Weiss kifogásolta, hogy meglátása szerint a lapnál „a legfőbb szerkesztő” a Twitter lett, és a közösségi platformnál alkalmazott etikai és erkölcsi megfontolásokat a lap teljes mértékben magáévá tette.

„A történeteket úgy választják ki és mondják el, hogy azok csak a legszűkebb közönséget elégítik ki,

ahelyett, hogy inkább azt tennék lehetővé az érdeklődő olvasóknak, hogy megismerkedjenek a világgal, majd aztán maguk vonják le a következtetéseiket” – fogalmazott.

Az újságírónő a levélben megemlítette azt is, hogy hátrányos megkülönböztetéssel, zaklatással, antiszemitizmussal is szembe kellett néznie a szerkesztőségben.

„Nem lenne szabad, hogy egy amerikai lapnál bátorságra legyen szükség a centrista álláspont kifejtéséhez”

– szögezte le, hozzátéve, hogy tapasztalatai szerint „az intellektuális kíváncsiság, akár a kockázatvállalás is tehertétel az újságnál”.

Bari Weiss szerint csakis az állások, továbbá a kattintások számának bebiztosítását szolgálta

„a négyezredik publicisztika arról, hogy Donald Trump páratlan veszély az országra és a világra”.

Az újságrónő nemrégiben az egyik aláírója volt a Harpers's Magazinban július elején megjelentetett nyílt levélnek, amelyben a szabad viták mellett foglaltak állást és elítélték a szólásszabadságot egyre növekvő mértékben elhallgattató hangokat. A levelet egyetemi professzorok, írók, történészek, újságírók – köztük Kati Marton – és polgárjogi aktivisták írták alá.