Nem igazoltathat bőrszín alapján a rendőr

Horst Seehofer belügyminiszter hallani sem akar róla, hogy tanulmány készüljön arról, gyakorlat-e a faji profilírozás a német bűnüldözésben, szociáldemokrata kollégája szerint viszont jó lenne tudni, hányadán állnak ezzel a hatóságok. A bűnügyi statisztikákban mindenesetre a nem német születésűek messze számarányuk felett szerepelnek. Ez a vita is George Floyd halála nyomán éleződött ki.

A faji profilírozás hivatalosan már most is tilos Fotó: REUTERS/Fabrizio Bensch

Élő ember nincs már Németországban, aki kétségbe vonná, hogy a migránsok a bűnelkövetők jelentős részét teszik ki. A német köztelevízió a magyar Kékfényhez hasonló bűnügyi magazinjában rendszeresen mutatnak be olyan elkövetőket – a lakosság segítségét kérve a felderítésükhöz –, akik kelet-európai vagy közel-keleti kinézetűek, illetve törve beszélnek németül. A bűncselekmények dramatizált változatát statiszták mutatják be, gyakran rá is játszva arra, hogy külföldiek bőrébe bújtak. – Hol van pénz? Hol van kulcs? Nincs pénz, megölöm lányt! – ezek rablás esetén hallható sablonmondatok, és a többmilliós nézettségű műsorban gyakran utalnak a hibádzó német névelőkkel az anyanyelvük szerint sokszor szláv tettesekre.

A jelenség a bűnügyi statisztikákban is visszaköszön. A 83 milliós Németország lakóinak egynegyede migrációs hátterű; ők nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg a külföldiek, illetve a már német állampolgárok között. Ehhez képest az évi mintegy kétmillió bűntett gyanúsítottjai több mint egyharmad arányban kifejezetten külföldiek, sőt minél súlyosabb bűncselekményről van szó, annál magasabb az arányuk. A rablások több mint negyven százalékáért, a gyilkosságok csaknem feléért őket teszik felelőssé.

A faji profilírozás hivatalosan már most is tilos
Fotó: REUTERS/Fabrizio Bensch

A kérdést most ugyanaz élezte ki, mint a világban sok mást: a fekete amerikai George Floyd májusi halálát követő tüntetés- és zavargáshullám. Június elején Hamburgban 14 ezren tüntettek rasszizmusellenes jelszavakkal, és vádak érték a rendőrséget, hogy túlzott erőszakkal lépett fel a migrációs hátterű fiatalokkal szemben. Később Stuttgartban randalírozott több száz fiatal, törve-zúzva, rendőrökre is rátámadva – az őrizetbe vettek fele külföldi volt. A baloldali Die Tageszeitung iráni származású publicistája ekkor írta nagy botrányt keltett cikkét, amelyben a szemétdombra kívánta a rendfenntartókat. Saskia Esken, a szociáldemokraták (SPD) társelnöke úgy véli, „látens rasszizmus” van jelen a rendőrségen belül, Sylvie Nantcha, az országban élő afrikaiak ernyőszervezetének vezetője szerint pedig naponta kapnak olyan visszajelzéseket, amelyek arról szólnak, hogy külföldieket önkényesen igazoltatnak a rendőrök. A faji profilírozásra – vagyis arra, hogy a gyanúsítás bőrszín vagy a származásra utaló más külső ismertetőjegy alapján történik-e – a németben is az angol kifejezést (racial profiling) használják.

A két illetékes tárca, a belügy és az igazságügy még júniusban fontolgatta, készüljön tanulmány erről, most azonban Horst Seehofer belügyminiszter azt közölte: a Szövetségi Rendőrségnél márpedig tilos a faji profilírozás, és tanulmányra sincs szükség. Ebből koalíciós feszültség lett. Christine Lambrecht igazságügyminiszter (SPD) szerint ugyanis fontos lenne tudni, hányadán állnak ezzel a hatóságok. 2006 óta egyébként mintegy kétszáz, faji profilírozással kapcsolatos panaszt tettek a Szövetségi Rendőrségre az illetékes antidiszkriminációs hatóságnál.