Szaúd-Arábia a jövő bajnokait nevelné fel

Eddig nem sok babér termett a szaúdi sportolóknak a világversenyeken, ezért sportakadémiával fedeznék fel az ifjú tehetségeket.

Egy kislány teniszütőjének húrjait pengeti. Egy kisfiú hóna alatt focilabdával áll a pályán. Az öltözők félhomályában egy gyermek ül a padon, nyakában törülköző. Eljött az idő! – üzenik mind. A fenti jelenetek a világhálón indított kampányban elevenednek meg, amelyek Szaúd-Arábia hamarosan induló nagyszabású vállalkozását, a Mahd Sportakadémiát harangozzák be.

A világ egyik legnagyobb akadémiá­jának célja, hogy felkarolja az ifjú ­szaúdi sporttehetségeket (a mahd jelentése bölcső) és kinevelje a jövő bajnokait. Az intézmény elérhető lesz minden hatévesnél idősebb szaúdi gyermek számára, lányoknak és fiúknak egyaránt.

A lépés része a Mohammed bin Szalmán koronaherceg által megálmodott Vízió 2030 reformprogramnak, amely nemcsak a gazdaságot állítaná több lábra, de a társadalmat is modernizálná. Ebben a sportnak jelentős szerepe van, Szaúd-Arábia már megannyi fontos sporteseményt az országba csábított az olasz futball Szuperkupától a Dakar-ralin és Formula–E versenyeken át egészen a pankrációig.

Eddig azonban maguknak a szaúdi sportolóknak nem sok babér termett.

Az ország az olimpiák történetében például még soha nem szerzett aranyérmet, ezüstből is csak egyet, bronzból pedig kettőt nyertek. Igaz, a nemzeti tizenegy, a Zöld Sólymok a legutóbbi labdarúgó-világbajnokságra nemcsak kijutott, de meglepően jól szerepelt. Megverték például a Liverpool sztárjával, Mohamed Szalahhal felálló Egyiptomot is. A jó formát nem sikerült átmenteni, tavaly az Öböl-kupában a döntőben vereséget szenvedtek Bahreintől.

A Mahd Sportakadémia célja tehát, hogy nemzetközi szakemberek bevonásával egy új, sikeresebb sportolónemzedéket neveljenek. A dúsgazdag öböl menti arab államok között már eddig is bevett szokás volt, hogy külföldről csábítanak magukhoz edzőket, a Sporttudományok Nemzetközi Központjának idei felmérése szerint ­Szaúd-Arábia labdarúgó-bajnokságának élvonalában például a csapatok 94 százalékát külföldi edző irányítja.

A környező országokban a módszer már bevált, Katarban az Aspire Akadémia, Bahreinben a Noor Sportakadémia pallérozza a sporttehetségeket. A trükk viszont az, hogy az intézmények nem csupán helyieket fogadnak be – az apró államokban nem is túl nagy a merítés, hiszen Katar mindössze 2,7, Bahrein 1,6 milliós –, de egész Afrikában, sőt már Dél-Amerikában és a Távol-Keleten is ígéretes fiatalok után kutatnak, akik közül aztán a legjobbak már új hazájuk nemzeti színeiben versenyeznek, a válogatottak megteltek külföldiekkel. Néhány évvel ezelőtt az ügy nagy botrányt is kavart, azzal vádolták az akadémiákat, hogy kizsákmányolják a szegény afrikai országokat, több sportszervezet ezért a honosítási szabályok megváltoztatása mellett döntött.

Szaúd-Arábiában még egy nyomós oka van a sport népszerűsítésének:

tavalyi statisztikák szerint a 33 milliós népesség legalább 40 százaléka elhízott (testtömegindexe 30 fölötti), és 70 százalékuk túlsúlyos (testtömegindexük 25 fölötti).

Egy ideig a „világ legkövérebb emberének” kétes dicsőségű címét is egy szaúdi viselte, Halid bin Mosen As-Sárí már 17 esztendősen 610 kilogrammot nyomott. Végül a király fizette kezelésének költségeit, néhány hónap alatt több mázsától szabadult meg, és 68 kilogrammra fogyott. Átalakulását az alábbi (arab nyelvű) videón is meg lehet tekinteni:

A jelenséghez kötődik, hogy majd négymillió cukorbeteg él az országban. Egy 2014-es közvélemény-kutatás szerint a férfiak harmada, a nők fele semmilyen fizikai aktivitást nem végez. Egészen az elmúlt évekig a konzervatív iszlám királyságban az állami iskolákban a lány tanulóknak testnevelésórájuk sem volt. A reformoknak hála ma már – a megfelelő vallási szabályok betartásával – mindenki sportolhat, és nők is részt vehetnek a nemzetközi versenyeken.