időjárás 3°C Gál 2021. October 16.
logo

Nem talált támogatókra a mali nép szabadságharca

Tóth Loretta
2020.08.20. 14:10

Demokráciát és választásokat ígér a mali elnököt hatalmától megfosztó katonai junta, a nemzetközi közösségnek azonban nincs ínyére az eddig békésen zajló hatalomátvétel. A szélsőséges iszlamisták szorításában vergődő közép-afrikai országra politikai bizonytalanság vár.

Hetek óta óriási tömegek tüntetnek a közép-afrikai Száhel-övezet egyik legszegényebb országának számító Maliban, hogy a 75 éves Ibrahim Boubacar Keita hatalomból való távozását követeljék, a nemzetközi közösség most mégsem sem ünnepel együtt a célját elérő utca népével. Azt ugyanis az ENSZ, az Európai Unió, az Afrikai Unió (AU) és a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) is egyértelművé tette: követelik a letartóztatott politikusok szabadon bocsátását, és a visszatérést az alkotmányos rendhez. Utóbbi két regionális szervezet egyébként Bamako tagságát, illetve az ország szavazati jogát is felfüggesztette a katonai puccsra válaszul.

Az Al-Dzsazíra pánarab hírcsatorna portáljának nyilatkozó kutató, Manu Lekunze szerint azonban nagyon nincs ez így jól.

– az ECOWAS és az ENSZ is nagyon szelektíven reagált a kérdésre, anélkül, hogy meghallotta volna azoknak a mali állampolgároknak a hangját, akik hetek óta az utcán tüntetnek

– fogalmazott az Egyesült Királyságban lévő Aberdeen Egyetem oktatója. Hozzáfűzte: a hadsereg jött, s megtette azt, amit a tiltakozók követeltek. Az országból való kitoloncolása lehetőséget ad az országnak, hogy új útra lépjen. Hangsúlyozta:

miközben az EU és az ENSZ Maliban az alkotmányos redhez való visszatérést, azaz Keita hatalomba való visszahelyezését követeli, Afrika-szerte alkotmányellenes tevékenységeket láthatunk, amelyek azonban senkit nem zavarnak.

A puccs óta egyébként a Nép Megmentésének Nemzeti Bizottsága irányítja az országot. Vezetőjüknek Assimi Goita ezredest kiáltották ki, aki eddig az ország középső katonai övezetének a különleges erőit vezette. A rendfenntartásban betöltött szerepe tehát eddig is jelentős volt, hiszen ez a térség van kitéve leginkább a szélsőséges iszlamista erők támadásainak és a különböző népcsoportok között az utóbbi években elszaporodott erőszakos cselekményeknek. A Száhel-övezet országai, vagyis a Szahara alatti területeken található afrikai államok, a Föld leggyengébb államisággal bíró régiói, erőtlen gazdasággal, lakosaik kedvezőtlen életkilátásaival, szinte leküzdhetetlen mélyszegénységgel. Mióta a nemzetközi közössáég összefogásának köszönhetően sikerült felszámolni az Iszlám Állam kalifátusát a Közel-Keleten, a terrorista szervezet átirányította tevékenységét Afrika léegszegényebb régiójába.

A térségben ráadásul több olyan nyersanyag is nagy mennyiségben található, amely az egész világnak fontos. Ezek közül az aranykitermelés az, amelyre az iszlamisták – az al-Kaida nemzetközi terrorszervezetet is beleértve – rátelepedtek.

Az országban egyébként a Magyar Honvédség négyfős állománnyal van jelen az EU mali kiképző műveletének részeként.