Sorban állnak az orosz vakcináért, Belarusz kaphat belőle először

Belarusz lesz az első ország, amely megkaphatja az orosz tudósok által kifejlesztett Covid–19 koronavírus elleni vakcinát, a Szputnyik–V-öt. Azt még azonban nem tudni, hogy a szer mikor lesz elérhető külföldi exportra, hiszen az orosz tudósok a helyi igények kielégítését is 9-12 hónapra becsülik. A felmérések szerint ugyanakkor az orosz lakosság és az orvosok is szkeptikusak: az új orosz vakcinát csak a megkérdezettek kevesebb mint a fele, a medikusok közül viszont kevesebb mint negyede adatná be magának.

Az orosz egészségügyi minisztérium által közreadott kép a Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet által kifejlesztett koronavírus elleni vakcinát tartalmazó ampullákról Moszkvában 2020. augusztus 11-én. Vlagyimir Putyin elnök kedden bejelentette a Covid-19 elleni első orosz vakcina hivatalos bejegyzését. Forgalomba a készítmény 2021. január 1-től kerül. Fotó: - Forrás: MTI/EPA/Orosz egészségügyi minisztérium

Aljakszandr Lukasenka belarusz és Vlagyimir Putyin orosz elnök a napokban telefonon egyeztetett a járvány alakulásáról, és abban állapodtak meg, hogy a belarusz állampolgárok önkéntes alapon vehetnek majd részt az orosz Gamaleja Intézet által kifejlesztett vakcina klinikai tesztjeinek harmadik fázisában.

Miután felpörög a tömeggyártás, Belarusz elsőként kaphat majd az orosz vakcinából.

Szerdán Oroszország másik szövetségese, Kazahsztán is szerződést írt alá az oltás beszerzéséről, miután lezárul a vakcina minden szükséges klinikai tesztje. Eddig összesen mintegy húsz ország érdeklődött az orosz vakcina iránt.

Minden oltóanyag a nemzetközi gyakorlat szerint négy különböző fázison megy át, amelyek során az állatokon végzett tesztek után egyre nagyobb populáción tesztelik a szer eredményességét és potenciális mellékhatásait. A hivatalos hatósági engedélyezés csak ezután, az adatok elemzését követően megy végbe. Az orosz Szputnyik–V vakcina ezt az utolsó lépcsőfokot átugrotta: még nem ment át a klinikai tesztek utolsó fázisán, és az eddigi kísérletek eredményeit sem hozták nyilvánosságra. Ez idáig a hatását összesen csak 72 önkéntesen tesztelték, augusztus 11-én az orosz egészségügyi minisztérium mégis bejegyezte hivatalosan is. A tesztek utolsó fázisa végül jövő héten indul: szeptember 4–5-én negyvenezer önkéntesnek adják majd be az oltóanyagot.

Maga a vakcina két darab, 0,5 ml-es ampullából áll, amit izomba kell beadni.

A tömeggyártás ősszel indul, a széles körű oltásokra októbertől kerülhet sor. Alekszandr Ginzburg, a Gamaleja Intézet vezetője szerint azonban legalább 9-12 hónapra lesz szükség ahhoz, hogy a teljes orosz lakosságot el tudják látni a szerrel. A gyártásért három vállalat felel majd, ezek havi hárommillió vakcinát tudnak majd készíteni. Első körben az orvosok kapnak belőle, majd a koronavírus által leginkább érintett régiók.

Az Összorosz Közvéleménykutató Intézet (VCIOM) hétvégén publikált felmérése szerint ugyanakkor az orosz lakosság nagy része nem bízik a vakcinában. Az 1600 fős mintán alapuló közvéleménykutatás kérdése úgy szólt: „Beoltja-e magát az új orosz Szputnyik–V vakcinával?” A megkérdezettek 52 százaléka nemmel válaszolt, 42 százalék igényt tartana rá. Az orvosi közösség még szkeptikusabb: 3040 orosz orvos körében végzett felmérés azt mutatta ki, hogy a megkérdezettek alig negyede, 24,5 százaléka adatná be magának a szert, 52 százalék ellenzi a Gamaleja Intézet által kifejlesztett oltóanyag használatát.

Marad az ukrán karantén

Ukrajnában jövő hétfőn, augusztus 31-én ért volna véget az országos karantén. Nem fog, ugyanis kedden a kormány a karantén meghosszabbítását javasolta, egészen november 1-ig. Az országban továbbra is magas a megbetegedések száma – szerdára 1670 napi új esetet regisztráltak, amivel eddig összesen már több mint 110 ezer ember betegedett meg. Augusztus 3-tól az országban adaptív karantén van érvényben, amely négy különböző színkódú zónára osztotta Ukrajnát. Ez lehetővé tette, hogy különböző korlátozásokat vezessenek be a járvánnyal különböző mértékben sújtott régiókban. Vasárnap súlyos állapotban került kórházba koronavírus okozta megbetegedés miatt Julija Timosenko ismert ukrán politikus, a Batykivscsina párt vezetője is, aki korábban kétszer töltötte be a miniszterelnöki pozíciót, és többször indult elnökválasztáson. Az RBK-Ukrajna információi szerint kedden Timosenkót lélegeztetőgépre kapcsolták, állapota kritikusra fordult. Párttársai később ezt az értesülést nem erősítették meg. Korábban Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök felesége, Jelena is átesett a betegségen, kétoldalú tüdőgyulladást diagnosztizálták nála. Jelena július elején épült fel.