Bő fél év telt már el azóta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárvánnyá minősítette az új típusú koronavírust. Azóta a kór terjedése nem hogy lassult volna, de még mindig új rekordokat döntöget. Mint a BBC számításaiból kiderül, míg az 38 napba telt, hogy ötmillióról tízmillióra nőjön a fertőzések száma, ahhoz mindössze 18 nap kellett, hogy huszonötmillióról harmincmillióra ugorjon. A legfrissebb statisztikák szerint itt állunk most: majd 31 millió fertőzött, az egymillióhoz közelítő halott, és naponta nagyjából háromszázezer új eset. És mint tudjuk, ez csak a jéghegy csúcsa, a teszttel igazolt megbetegedések száma lehet, a valós adatok ennél valószínűleg sokkal lesújtóbbak.
Melyek most a gócpontok? Szinte kár is a világ bármely részét kiemelni.
Nincs egy tucatnyi ország sem, amely eddig ne jelentette volna a Covid–19 felbukkanását, de ezek is vagy valamilyen óceániai apró államok, vagy olyan megbízhatatlan diktatúrák, mint Észak-Korea vagy Türkmenisztán.
Messze a legtöbb megbetegedést az amerikai kontinensen regisztrálták. Élen áll az Egyesült Államok, de legalább a napi új esetek száma nem növekszik tovább. Szorosan a nyomában halad Brazília, Kolumbia, Peru, Mexikó, gyorsan romlik a helyzet Argentínában. Ha az új megbetegedéseket vesszük alapul, India képtelen megfékezni a terjedés gyorsulását. A világ második legnépesebb államában már naponta százezren kapják el a betegséget, ráadásul szakértők már tavasszal novemberre jósolták a tetőzést. Afrikában ugyan elmaradt a várakozásoktól a vírus pusztítása, de a szakemberek meglehetősen szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy tesztelés hiányában a földrészen mennyire hitelesek a statisztikák.
Fotó: Neil Hall / MTI/EPA
Ha azt hittük, hogy Európában túl vagyunk a nehezén, tévednünk kellett. A tavasszal látott apokaliptikus állapot ugyan már a múlté, a földrész felkészültebb, de a második hullám kétségtelenül megérkezett.
A WHO a minap arra figyelmeztetett, hogy földrész országainak felében az új esetek száma két hét alatt megduplázódott.
Franciaországban, Spanyolországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban, de még a sokáig hatékonyan harcoló Németországban is meredeken felfelé ívelnek a járványügyi görbék.
Izraelben, elsőként a fejlett államok közül, már odáig jutottak, hogy hétvégén újabb, legalább kéthetes kijárási tilalmat hirdettek ki. A lépésre azért volt szükség, mert az alig nyolcmilliós zsidó államban már napi ötezer új megbetegedést regisztráltak, ami lakosságarányosan az egyik legrosszabb az egész világon.
