Tajvan egyáltalán nem akar Kínára hasonlítani

Kína elleni szövetségbe hívja a demokratikus országokat Caj Ing-ven (Tsai Ing-wen) tajvani elnök. A Peking által Kína saját részeként tekintett szigetország egyre több fronton próbál szabadulni a „nagy testvértől”; ezt jelzi az is, hogy Tajpej a minap bejelentette az útlevelek borítójának hivatalos cseréjét annak érdekében, hogy a tajvani állampolgárokat még véletlenül se kínaiként azonosítsák be – főleg ne a koronavírus-világjárvány idején.

Tajpej lobogója az Apostoli Szentszék mellett működő nagykövetségén. Kevesek állnak a pártjukon Fotó: REUTERS/Remo Casilli

Emlékezetes eset, amikor 2017-ben a németországi Hamburgban folytatott négyszemközti megbeszélést Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök, a kétoldalú találkozó azonban egy aprócska elírás miatt kisebb diplomáciai botrányba torkollt, méghozzá egy Peking számára rendkívül érzékeny ügyben.

A Fehér Ház ugyanis egy olyan összefoglaló anyagot adott ki, amely szerint Donald Trump a Kínai Köztársaság elnökével egyeztetett – a baj csak az, hogy Hszi Csin-ping a Kínai Népköztársaság elnöke, míg előbbi a mindössze 14 országgal és a Szentszékkel formális diplomáciai viszonyt ápoló – Peking által pedig Kína saját részeként tekintett – Tajvan hivatalos megnevezése.

Nem ez volt az első és valószínűleg nem is az utolsó eset, amikor véletlenül összetévesztették a szárazföldi Kínát az 1949-es kínai polgárháborút követően elszakadt szigetországgal, a Kínából kiinduló világjárvány azonban már elegendő lökésnek bizonyult Tajpej számára, hogy végérvényesen is megkülönböztesse állampolgárait a kínaiaktól. Tajpej ezért úgy döntött,

lecserélik a tajvani útlevél borítóját, amelyen megnövelték, illetve megvastagították a Tajvan feliratot, míg a sziget hivatalos neve, azaz a Kínai Köztársaság betűmérete jelentősen csökkent.

A döntéssel kapcsolatban Joseph Vu tajvani külügyminiszter emlékeztetett:

az új koronavírus-járvány kezdete óta sok ország beutazási korlátozásokat léptetett életbe, és szigorított a határellenőrzésen. Az útlevél megváltoztatásának tehát az a nyíltan vállalt célja, hogy a tajvani állampolgárokat még véletlenül se kínaiként azonosítsák be.

Az új útlevél borítójának ötlete egyébként számos ismert tajvani dizájnert ihletett meg, a külügyminisztérium által meghirdetett pályázatra pedig színesebbnél színesebb, a tajvani nemzeti identitáshoz kapcsolódó szimbólumokat is felvonultató variációk futottak be.

A külügyminisztérium végül múlt héten jelentette be a végleges változatot, ami tulajdonképpen alig tér el a régi megjelenésről: kizárólag az ország nevének betűméretén, illetve az emblémán történt némi változás. A megváltozott dokumentum jövő januártól kerül használatba.

Közben Caj Ing-ven a Ketagalan Forum nevű ázsiai–csendes-óceáni biztonságpolitikai konferenciát megnyitó keddi beszédében a szabályokon alapuló világrend megőrzése és a kínai agresszió elhárítása érdekében szövetségbe hívta a demokratikus országokat. A tajvani elnök úgy fogalmazott:

a Dél-kínai-tenger rohamos militarizálása, valamint a Tajvani-szorosban és a Kelet-kínai-tengeren folytatott egyre fokozódó katonai tevékenység, továbbá az egyes országokkal és cégekkel szembeni zsaroló diplomácia együtt megingatja a délkelet-ázsiai–csendes-óceáni térség biztonsági egyensúlyát.

Hozzáfűzte: a szabad világnak egy olyan stratégiai rendre van szüksége, amely az együttműködést, az átláthatóságra törekvést, a párbeszéddel való problémamegoldást ösztönzi, nem pedig a háborúval való fenyegetést. Egy olyan stratégiára, amely elkerülhetővé teszi a háborúkat, mégis egyértelművé teszi eltökéltségünket demokráciáink megvédésére.

– Megosztva elbukunk, összefogva viszont nagyobb az erőnk, mint összeadva mindegyikünké

– fogalmazott a tajvani elnök.