Böjte Csaba emlékparkot létesítene a piski csata helyszínén

A közel kéthektáros telek földjében pihennek az elesett katonák hamvai – írta a ferences szerzetes.

A Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére létrehozott Szent László Alapítványé lett a piski csata helyszíneként ismert, Déva közelében fekvő kéthektáros terület.

– Szeretettel megosztom örömünket! Sikerült megvásárolni a Sztrigy folyó partján a piski csatateret, a rajta ma is álló hajdani csárdát! 1849. február 9-én vívott ütközetben a császári csapatok itt alulmaradtak és győztek a honvédek! A közel kéthektáros telek földjében pihennek az elesett katonák hamvai. A véres, elkeseredett küzdelemben több mint 1500 katona esett el. Halottainkról megemlékezni, értük imádkozni, a sírjaikat gondozni keresztény kötelességünk, mi ennek a feladatnak szeretnénk eleget tenni, ezért akarjuk a hajdani csárdát és környezetét átalakítani történelmi emlékhellyé! Nagy munka, nagy feladat, de ha összefogunk a hősökért és a felnövekvő fiataljainkért, biztos, hogy sikerülni fog! – ezt a bejegyzést osztotta meg Böjte Csaba hétfőn a Magnificat.ro Facebook-oldalán.

Kedd délben Piskin emlékeztek meg a hősökről. Böjte Csaba beszédében felidézte, hogy még tavaly döntés született arról, hogy emlékhellyé kellene alakítani a piski csata helyszínét. Ennek érdekében egy új alapítványt hoztak létre, amelyet éppen 2020. június 4-én, a trianoni döntés századik évfordulóján jegyeztek be hivatalosan. Az erdélyi ferences szerzetes a Szent László Alapítvány jelképes születésnapja kapcsán azt mondta, „nem a gyász, a harag, a bosszú a jó válasz, hanem a teremtés”. Böjte Csaba beszámolt arról is, hogy a múlt hét folyamán megérkezett az engedély a telek vásárlására, és október 6-án a pénzutalás is megtörtént. – Szeretettel hívom Erdély népét, ne valakik ellen, hanem hőseink emlékére Piskin hozzunk létre egy emlékparkot – fogalmazott az atya, megemlítve, hogy bár romos állapotban, de még áll ezen a területen az a csárda, ahonnan háromszor is kitessékelték az osztrákokat.

Mint ismeretes, 1849. február 9-én vívták Bem József honvéd tábornok és Puchner Antal erdélyi császári főparancsnok seregei a sorsdöntő piski csatát, ahol véres küzdelem árán a lengyel származású hadvezér csapatai győzedelmeskedtek. Az apró falucska Dévától nyolc kilométerre keletre, a Sztrigy folyó bal partján fekszik, ahol Bem csapatai már az ütközet előtti napon, február 8-án elfoglalták állásaikat. A Rubiconline egy korábbi írása szerint a lengyel származású fővezér feladata egyszerű és világos volt: meg kellett akadályoznia, hogy a császáriak elfoglalják a Sztrigy felett épült, mintegy negyven méter hosszú fahidat. Miként Bem is megállapította: „ha elvész a híd, elvész Erdély is”, így aztán a Piski melletti átkelő később a magyar hadtörténet egyik legjelentősebb hídjának bizonyult. A Sztrigy két partját összekötő híd a honvédek kezén maradt, a következő hónapokban pedig Erdély is újra magyar uralom alá került.