Rakétaeső az azeri-örmény háborúban + videóval

Jens Stoltenberg főtitkár Ankarába látogatott békíteni, de a NATO-nak Hegyi-Karabahban nem osztottak lapot.

Sztepanakert, 2020. október 5. Azeri tüzérségi támadás során rommá vált lakóépületek a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah fõvárosában, Sztepanakertben 2020. október 4-én. Azerbajdzsán és Örményország között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus 2020. szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét. MTI/EPA/Pan Photo/David Gahramanjan Fotó: David Gahramanjan

– Rendkívül fontos, hogy minden félnek nagyon világos üzenetet közvetítsünk arról, hogy azonnal be kell szüntetniük a harcot, és hogy támogatnunk kell minden erőfeszítést annak érdekében, hogy békés, tárgyalás alapú megoldást találjunk. Arra számítok, hogy Törökország jelentős befolyását felhasználja a feszültség csillapítására

– fogalmazott óvatosan ma Jens Stoltenberg, aki tegnap Ankarába utazott, hogy megpróbáljon békíteni a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban kirobbant azeri-örmény háborúban.

A NATO-főtitkárnak nem sok babér termett – ugyan figyelmeztetett rá, hogy a konfliktusnak nincs katonai megoldása, csakhogy úgy tűnik, a szembenálló felek, köztük az azeriek fő szövetségesének számító törökök ezzel nem teljesen értenek egyet.

– Mindenkinek, különösen a NATO-nak, fel kell szólítania Örményországot, hogy vonuljon ki a területekről, összhangban a nemzetközi törvényekkel, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival és Azerbajdzsán területi, valamint határmenti integritásával – fogalmazott Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter.

Jens Stoltenberg és Mevlüt Çavuşoğlu találkozója.
Fotó: MTI/EPA/Török külügyminisztérium sajtóirodája

Patthelyzet alakult ki: az örmény miniszterelnök, Nikol Pasinján korábban ugyan sürgette, hogy térjenek vissza az úgynevezett minszki folyamathoz, de a tűzszünetet a török beavatkozás megszüntetéséhez kötötték, míg az azeri kormány szerint a harcok befejezéséhez Örményország kivonulása szükséges a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahból.

Közben a harcok nem csitulnak a vitatott hovatartozású területen.

– Olyan sok férfit veszítettünk el, hogy már nem tudom megszámolni őket. Csak remélem, hogy kijutok innen

– nyilatkozta a német Der Spiegel német magazinnak egy 24 éves szír férfi, akit állítólag a törökök zsoldosként toboroztak az azeriek megsegítésére.

Örményország és Azerbajdzsán újabb, a polgári lakosság ellen irányuló rakétatámadásokkal és a civil lakosság életének veszélyeztetésével vádolták egymást tegnap. Az azeri erők Hegyi-Karabah fővárosát, Sztepanakertet tartják folyamatos támadás alatt, az örmény katonák pedig több azerbajdzsáni várost bombáztak. Ezen a felvételen egy orosz stáb közvetít élőben egy támadást:

Az azeri védelmi minisztérium szerint az örmények tegnap három települést lőttek rakétával, miután vasárnap az ország második legnagyobb városát, a konfliktusövezeten kívül eső Gandzsát is találat érte. Sajtóhírek szerint Beylagan városában két civil hunyt el miközben lerombolt otthonaik romjait szedegették. A közlemény arra is kitért, hogy több rakétaállást azonosítottak be, melyeket nem Hegyi-Karabahban, hanem Örményország területén érzékeltek a légvédelem radarjai. Az örmény külügyminisztérium közleményében elutasította az Örményország területéről indított támadások vádját és dezinformációs kampánynak nevezte azt.

– Az azeri fegyveres erők folyamatosan támadnak kazettás lőszerekkel – panaszolta tegnap Anna Naghdalyan az örmény külügyminisztérium szóvivője. Az örmény védelmi tárca szóvivője, Acrun Hovhanniszján hozzátette, hogy az azeri erők orosz gyártmányú Szmercs, belarusz Polonez és török T-30 Kasirga sorozatvetőkkel lövik Sztepanakertet.

A nemzetközi jog alapján Azerbajdzsánhoz tartozó, de örmény ellenőrzés alatt álló autonóm Hegyi-Karabahban szeptember 27-én robbantak ki ismét a harcok, a két fél eddig 244 halálesetről számolt be, az elhunytak között hatvan civilt azonosítottak. Szakértők szerint a napokban jelentősen megnövekedhet az áldozatok száma.