A tárcavezető a képviselet megnyitóján azt mondta: több, mint szimbolikus, hogy Magyarország a koronavírus-járvány idején nyit egy újabb konzulátust. Ez világosan mutatja a kormány feladatainak és kötelességeink sokszínűségét is, hiszen egyrészt meg kell védeni az emberek életét és egészségét, ugyanakkor, ahogyan arról a magyar emberek a nemzeti konzultációban világos döntést hoztak, a működőképességet is fenn kell tartani.
– Magyarországnak működnie kell, és ahhoz, hogy Magyarország működjön, a diplomáciának és a külpolitikának is működnie kell – hangoztatta Szijjártó Péter. A tárcavezető szerint minden túlzás nélkül lehet azt állítani, hogy Genf részben Európa, részben pedig a világ egyik fővárosa, a huszadik és a mostani évszázad egyik diplomáciai fellegvára a világban, ott található az ENSZ egyik globális központja, továbbá számos nemzetközi szervezet központja, a magyarok pedig nagy erőkkel vesznek részt a nagy nemzetközi szervezetek munkájában. A városban található többek között az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, a Kereskedelmi Világszervezet és a Nemzetközi Vöröskereszt székhelye.
Szijjártó Péter szerint az olyan országok számára, mint Magyarország – amelynek polgárai közül sokan élnek a határain túl, és exportteljesítménye jóval meghaladja a lakosság számából elvárható gazdasági teljesítményt – a nemzetközi szervezetek a nemzeti érdekérvényesítés nagyon fontos terepei. A tárcavezető rámutatott arra, hogy Genfben nemcsak azért él sok magyar, mert az ott lévő nemzetközi szervezetekben dolgozik, hanem azért is, mert a város kiemelkedő magyar emigrációs központ volt már a reformkorban is, illetve az 1849-es és 1956-os emigrációs hullám idején is.
Emlékeztetett arra, hogy 1849 után telepedett le Genfben Zichy Antónia, az első felelős magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos özvegye és Klapka György tábornok, aki a genfi haderők főparancsnokává vált, a várost és a kantont is diplomáciai megbízottként képviselte, illetve Bíbó István egyetemi tanulmányai is a városhoz köthetők. Az 1956-os forradalom után mintegy 14 ezer magyar választotta második hazájának Svájcot, és közülük sokan Genfbe és környékére költöztek. Talán ennek is köszönhető, hogy az egyik első svájci 56-os emlékművet Genfben, a város külső részén állították fel – mondta a miniszter.
