Folyamatosan érkeznek az orosz katonákat szállító repülőgépek Jerevánba

Közel kétezer orosz békefenntartó érkezik Hegyi-Karabahba a hét elején megkötött megállapodás alapján. Ezzel a jelek szerint Moszkva jött ki a legjobban a szeptemberben újra kiéleződött karabahi konfliktusból: kiterjesztették a befolyásukat a térségben számottevő erőbefektetés nélkül. Orosz békefenntartók a világ több számos országában jelen vannak, de intő jel lehet Örményország és Azerbajdzsán számára, hogy a posztszovjet térségben még egyetlen helyszínről sem vonultak ki, ahová a béke megőrzése miatt mentek.

Orosz békefenntartók megkülönböztető jelzései. Forrás: Ritmeurasia.org

Szerda estig már több mint két tucat Il–76-os repülőgép érkezett Örményországba orosz katonákkal a fedélzeten: a hétfő éjszaka megkötött és keddtől már életbe lépett békemegállapodás szerint Örményország feladja az ellenőrzése alatt lévő azerbajdzsáni területeket, miközben Hegyi-Karabah további sorsa lényegében orosz békefenntartók kezébe kerül. A szerződés szövege szerint 1960 fegyveres orosz katona érkezik a térségbe, valamint 90 páncélos, 380 gépjármű és egyéb technikai eszközök. A tűzszünet betartásának ellenőrzésére Moszkva egy katonai központot is létesít a régióban.

Orosz katonák érkezése a védelmi minisztérium által közreadott keddi felvételeken

Egyirányú manőverek

A jelen pillanatig Ukrajnát leszámítva, ahol Moszkva maga is érintett fél, Hegyi-Karabah volt az egyetlen forró gócpont a posztszovjet térségben, ahol még nem voltak jelen orosz békefenntartók. Ezt eddig az orosz szövetséges Örményország sem forszírozta, és nem véletlenül:

a korábbi példák alapján a posztszovjet térségben az orosz békefenntartó egységek csak egy irányban mozogtak, és ahová bevonultak, ott is maradtak.

Erre a legjobb példa a Moldovától 1992-ben elszakadt Dnyeszter menti Köztársaság: a békét garantáló orosz katonai erők már 28 éve vannak jelen régióban, és a megállapodás szerint a lehető legszélesebb körű jogokat kaptak. Az 1700 fős katonai kontingensnek például harci műveletekhez, letartóztatáshoz, fegyveresek likvidálásához még engedélyt sem kell kérni a központtól, a döntéseket saját hatáskörben meghozhatják.

Némileg más volt a helyzet Grúzia két szakadár régiójában, Dél-Oszétiában és Abháziában. Az előbbiben szintén 1992-ben, Abháziában 1994-ben jelentek meg az első orosz békefenntartó erők. Bár az eredeti megegyezés szerint nemzetközi kontingensről volt szó, végül kizárólag orosz katonai egységek vettek részt a misszióban. A békefenntartásnak hirtelen lett vége: a 2008-as ötnapos orosz–grúz háború után Moszkva bejelentette, hogy lezártnak tekinti a konfliktust, és a békefenntartókat reguláris orosz katonai erők váltották fel.

Orosz békefenntartók megkülönböztető jelzései. Forrás: Ritmeurasia.org

Tádzsikisztánban 1994 óta voltak jelen orosz békefenntartók, az országban 1992-ben kirobbant polgárháborút követően. A békefenntartók végül kivonultak, mégis több mint hatezer orosz katona az országban maradt. Jelenleg Tádzsikisztánban van Oroszország legnagyobb külföldi katonai bázisa, amelynek a használati jogait egészen 2042-ig kapták meg.

Az orosz békefenntartók Afrikában is nagyon aktívak: az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hét békefenntartó missziójából ötben részt vesznek. Többek között az orosz katonák jelen vannak Csádban, Szudánban vagy a Közép-afrikai Köztársaságban, bár mindez leginkább néhány tucat magas rangú tanácsadóban merül ki.

A karabahi békefenntartó kontingens

Moszkva a 15. gépesített lövészdandár egységeit küldi Karabahba – ez a 2004-ben kifejezetten nemzetközi békefenntartás céljából létrehozott katonai alakulat. Kizárólag szerződéses katonákból áll, nehézfegyverzet (tankok és tüzérség) nélkül. Ez a 15. gépesített lövészdandár vett részt korábban Abháziában állomásozva az orosz–grúz háborúban, és vélhetően a Krím félsziget orosz elfoglalásában is, amiért 2014-ben kitüntetésekben részesültek.

Moldovával ellentétben a most megkötött hegyi-karabahi békemegállapodásban ugyanakkor határidő is szerepel: az orosz kontingens öt évig maradhat, bár a felek beleegyezésével ez tovább hosszabbítható.

A nevető harmadik

A hegyi-karabahi konfliktusból végül talán éppen Oroszország profitált a legtöbbet: Moszkva végig semleges maradt, és beavatkozás helyett próbálta békíteni a feleket. A végeredmény talán az ő várakozásaikat is felülmúlta: újabb katonai kontingenst küldtek a térségbe, és visszaszerezték a vezető pozíciókat a Dél-Kaukázusban – mindezt úgy, hogy nem tettek érte számottevő erőfeszítéseket, és egyetlen orosz katona sem vesztette életét.

Moszkva maradt továbbra is a legfontosabb szereplő a térségben, és békefenntartók pedig újabb eszközöket adnak a Kreml kezébe, hogy befolyással legyenek nemcsak az örmény, de az azeri belpolitikai folyamatokra is.