Kína a járvány kezdete óta letagadta a fertőzöttek és a halottak nagy részét

Kiszivárogtatott bizalmas jelentés igazolja, hogy Kína eltitkolta a világ elől a fertőzési statisztikáit.

Kórházi dolgozók Vuhanban, ahonnan a betegség útjára indult Fotó: Darley Shen Forrás: Reuters

A CNN szerint egy a neve elhallgatását kérő informátor juttatta el azt a 117 oldalas bizalmas dokumentumot az amerikai hírcsatornának, amely Hupej tartomány járványmegelőzési központjától szivárgott ki. Az amerikai hírcsatorna a kínai hatóságok jelentésének tanulmányozása után számolt be arról, hogy Kínában milyen körülmények vezettek a koronavírus-járvány hibás kezeléséhez, a pandémia kitöréséhez és a világ elé tárt információk kozmetikázásához.

Zűrzavar az egészségügyi ellátórendszerben

Az elemzés szerint Hupej tartomány jóval elmarad a kínai főváros vagy akár Sanghaj fejlettségétől, amelyet nemcsak a tartomány egy főre jutó GDP-je, hanem a körzet infrastrukturális és egészségügyi felszereltsége is tükröz.

Pedig a Hupejben található Vuhan városa volt a világjárvány epicentruma, amelynek először kellett szembenéznie a számukra is teljesen új és agresszív vírus megjelenésével.

Vuhan egészségügyi ellátórendszerének rugalmatlansága, a felszerelés hiánya, az orvosi bürokrácia és az ismeretlen vírussal szembeni protokoll hiánya szabályszerű káoszt eredményezett a vírus felbukkanásának korai szakaszában.

Lassú és pontatlan tesztelés

A tesztelés a kezdetektől pontatlan volt, és az első hetekben a tünetek megjelenésétől a vírusfertőzés tesztalapú igazolásáig átlagosan 23,3 nap telt el, ami jelentősen késleltette nemcsak a betegek orvosi kezelését és a vírus terjedésének megállítását, hanem a Kínából jelentett adatok hitelességét is.

Eleinte csak a SARS vírus megállapításához használt tesztek álltak Kína rendelkezésére, amelyek a pozitív eseteknél 30–50 százalékban negatív eredményt mutattak.

Ezzel kapcsolatban Amesh Adalja, a John Hopkins Egyetem virológusa úgy fogalmazott: mindig csak azt tudjuk tesztelni, amit már ismerünk. Hiába keressük a lovat, ha a zebrát kellene megtalálni, és ez utóbbihoz nincsenek eszközeink.

Kozmetikázott adatok vagy a megfelelő protokoll hiánya

A kiszivárogtatott dokumentumban a statisztikák azt igazolják, hogy Kína korábban kozmetikázott adatokat publikált a napi új esetszámok, a teljes fertőzésszám és a halálesetek kapcsán is. A csatorna példaként említi 2020. február 10-ét, amikor a kínai hatóságok 2478 új esetet jelentettek (országszerte), ám később, a titkos jelentésbe ugyanerre a napra már 5918 esetszám került be.

A március 7-i hivatalos adatok szerint Hupej tartomány összesen 2986 halálesetet tartott számon, de a belső jelentés később már 3456 koronavírusos beteg halálát rögzíti ugyanarra a napra.

A CNN kifogásolja azt is, hogy 2019-re Kína nem szolgáltatott hivatalos adatot, de a jelentésben szereplő grafikon alapján úgy gondolja, hogy 2019-ben legalább kétszáz „ismeretlen eredetű tüdőgyulladásos” megbetegedésről kellett volna Kínának beszámolnia, ellentétben azzal a 44 esettel, amelyet a WHO-nak jelentett 2020. január 3-i dátummal.

A CNN megszólaltatta William Shaffnert, a Vanderbilt Egyetem virológusprofesszorát, aki elmondta: a Kína által jelentett adatok konzervatív számolás alapján készültek, de ha Kína másképp számol, és ennek megfelelően más adatok kerülnek napvilágra, akkor az amerikai járványügyi szakemberek azonnal reagáltak volna a krízisre.

Shaffner részletesen ismerteti azt a protokollt, amellyel a kínai hatóságok meghatározták a „gyanús”, a „klinikailag igazolt” és a „megerősített fertőzés” eseteit, és sajnálatát fejezi ki, hogy a kínai jelentésekben a „gyanús” (fertőzöttekkel kapcsolatban álló és sok esetben már tüneteket mutató, de még nem tesztelt) esetek nem kerültek be. Ez is vezethetett a korai jelentésekben szereplő adatok és a később megerősített számok között lévő különbségekhez és a késedelmes nemzetközi riasztáshoz.