Közép-Európában máshogy értelmezik a nemzet fogalmát, mint nyugaton

A lengyel–magyar vétó is rávilágít az Európai Unióban meglévő törésvonalakra.

Akcióban a Visegrádi Négyek. Egységben az erő Fotó: Fischer Zoltán Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/

Közép-Európát és a határon túli magyarok helyzetét tekintve 2020-ban voltak pozitív és negatív fejlemények is Magyarország szemszögéből. A lengyel–magyar együttműködés megerősítését szolgálta a konzervatív lengyel államfő, Andrzej Duda idei újraválasztása, de bővült a budapesti kormány szövetségeseinek tábora a tavaszi szlovéniai kormányváltással is. A lengyel–magyar közös vétó is hatásosnak bizonyult, hiszen az EU-ban lekerült a napirendről az az elképzelés, hogy az uniós támogatások kifizetését homályos jogállamisági feltételek meglétéhez kössék.

Orbán Viktor magyaráz az EU vezetőinek. A miniszterelnök mellet Charles Michel, szemben pedig Macron és Merkel

A nyugat- és közép-európai országok közötti félreértés, a különböző világlátás elsősorban abból fakad, hogy a nyugat-európai országok nem tudják azt, mit jelentett a kommunista diktatúra

– mondta lapunknak Kiss Gy. Csaba. – Ők a legnagyobb bűnnek a szélsőséges nacionalizmust tartják. Ha mi nemzetről beszélünk, fasizmust és sovinizmust kiáltanak, holott a visegrádi négyek együttműködése, az egymásrautaltság felismerése éppen ennek az ellenkezőjét bizonyítja – magyarázta a történész. Mint mondta, a nemzet fogalmára másképp tekintünk. Nekünk hosszú időn keresztül nem voltak saját, szuverén országaink, Nyugat-Európában viszont kialakult az a gondolat, hogy kiléptünk a nemzetek korából, egy föderális Európát kell létrehozni. Kiss Gy. Csaba szerint ez illúzió, hiszen a koronavírussal kapcsolatban is kiderült: a járvány ellen a nagy nemzetközi szervezetek keveset tudnak tenni, a megoldás kulcsa a nemzetállamoknál van.

Akcióban a Visegrádi Négyek. Egységben az erő
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A szomszédságpolitikát tekintve sikernek nevezhető, hogy a választásokat követően kulcspozíciókat szereztek a szerb és a román kormányban a helyi magyar pártok, s korrekt az együttműködés az új jobbközép szlovák kormánnyal is, amelynek miniszterelnöke, Igor Matovič bocsánatot kért a felvidéki magyaroktól az őket ért múltbeli igazságtalanságokért. Ukrajna viszont egyre erőteljesebb kisebbségellenes politikát folytat, mindennapossá vált a magyarok megfenyegetése, kommandósok tartottak házkutatást a szeparatizmussal vádolt magyar szervezeteknél.

– Ezek a titkosszolgálati kommandós akciók minőségi ugrást jelentenek a megfélemlítést illetően

– mondta lapunknak Németh Zsolt, utalva arra: eddig leginkább jogi eszközökkel, a magyarok nyelvhasználatát korlátozó törvények elfogadásával éltek Kijevben. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint a tavaly ukrán elnökké választott Volodimir Zelenszkij nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s nem következett be fordulat a kétoldalú kapcsolatokban. Noha a magyar állam nyitott az értelmes párbeszédre, kénytelen folytatni eddigi politikáját, amely miatt többek között nem járul hozzá a magas szintű NATO-tanácsülések összehívásához Ukrajna részvételével.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán