The New York Times: Bizonytalan Orbán újraválasztása
Orbán Viktor újraválasztása egy évtizede most először nem egyértelmű – írja a liberális amerikai napilap kritikus hangvételű véleménycikke. A cikk szerint a nemrég lezárult uniós vita leleplezte, hogy Magyarország és Lengyelország kormányai csak a hatalom megtartásával törődnek. Az írás arra keresi a választ, hogy
Angela Merkel német kancellár vajon hibázott-e,
amikor kompromisszumot kötött a két ország vezetőivel. A cikk szerint Magyarország jobboldali vezetése „elárvult” Donald Trump amerikai elnök leköszönése után, és „öngyilkos merényletre” készült az EU-csúcson. A lap rámutatott, hogy bár a magyar kormánypárti propaganda sikerként könyvelte el a történteket, évekbe telik majd, míg kiderül, hogy Merkel valóban tévedett-e, amikor úgy ítélte meg, hogy a pusztító közegészségügyi válság közepette a támogatás felszabadítása jobb módja az európai értékek védelmének, mint az illiberális kormányok forrásoktól való megfosztása.
The Economist: Az új mechanizmus már „haraphat”
Az EU soros elnökségét betöltő Németország diplomáciai erőfeszítései nyomán tető alá hozott megállapodás az uniós kifizetések jogállamisági feltételeiről változatlanul hagyta az ezt szabályozó jogi mechanizmus szövegét, ami fenyegetést jelenthet Orbán Viktor magyar miniszterelnök „autoriter, haveri kapitalizmusra” épülő rendszerére, melyet az ország GDP-jének mintegy három százalékát kitevő EU-s forrásokra épített – írja a brit liberális hetilap. A lap szerint a magyar és a lengyel kormánynak tett legnagyobb engedményt a mechanizmus uniós bírósági felülvizsgálatának lehetősége jelenti, amire várhatóan gyorsított eljárásban kerülhet majd sor. A megegyezés bírálói, köztük Soros György szerint ez és más kisebb engedmények lényegében az EU érdekeinek kiárusítását jelentik, és Orbán Viktor valóban a rá jellemző fennhéjázó stílusban nyilvánította magát győztesnek a megállapodást hozó EU-csúcsot követően. Ezzel együtt a tény, hogy
a mechanizmus jogi szövegét „még csak felvizezniük sem sikerült”,
tisztán mutatja, hogy valójában melyik fél kötött nagyobb kompromisszumot – írja a lap. A most elfogadott jogállamisági mechanizmus, a korábbi hasonló próbálkozásoktól eltérően már „haraphat”, de csak akkor, ha valóban alkalmazzák is, ez azonban egyelőre nyitott kérdés marad.
