Több mint háromezer katona és százötven harci jármű vonult ma fel Baku utcáin – Azerbajdzsán győzelmet ünnepelt.
Az 1994 óta befagyott hegyi-karabahi konfliktus sorsát végül nem a diplomácia, hanem a nyers katonai erő döntötte el.
Baku a jelek szerint évek óta készült rá, és amikor szeptember 27-én az azeri csapatok offenzívába kezdtek a de jure Azerbajdzsánhoz tartozó, de 26 éve örmény irányítás alatt álló Hegyi-Karabahban és a körülötte lévő területeken, a hadművelet másfél hónap alatt sikerrel zárult. November 10-én Örményország kapitulációra kényszerült, a Karabah körüli területekről ki kellett vonni a csapatait, a régió pedig orosz békefenntartók ellenőrzése alá került. A hivatalos adatok szerint a 44 napos konfliktus 2783 azeri és 2660 örmény katona halálával járt.
A győzelmi parádén Recep Tayyip Erdoğan, Törökország elnöke is részt vett. Ilham Aliyev azeri államfővel a pódiumon állva, kiemelt vendégként köszöntötte a résztvevőket. Szakértők szerint Baku győzelmében kulcsszerepük volt a török harci drónoknak és katonai koordinátorainak. A törökök segítségét beszédében Aliyev is hangsúlyozta, aki szerint Baku végig érezte Ankara támogatását a háta mögött.
Fotó: Reuters/Aziz Karimov
„A testvérem [tudniillik Erdoğan – a szerző] elmondta, hogy Azerbajdzsánnak igaza van ebben a háborúban. Elmondta, hogy Azerbajdzsán nincs egyedül, Törökország mindig mellette fog állni. Ez az egységünk, testvériségünk megnyilvánulása. Törökország Azerbajdzsánnak nyújtott politikai és erkölcsi támogatása büszkeséget és örömet okoz Azerbajdzsán minden egyes polgárában” – idézte Aliyev szavait az ABC azeri hírügynökség. A török elnök a bakui pódiumon állva figyelmeztette Örményországot, hogy az azeri földek felszabadítása még nem jelenti a küzdelem végét.
– A politikai és katonai területen folytatott harc a legkülönbözőbb területeken folytatódik majd. Örményországnak észhez kell térnie. Az örmény politikusok és diaszpóra bajt hozott a saját népére. Ha az örmény nép tanul a karabahi háborúból, új korszak kezdődhet a régióban!
– üzente.
Közben alig ötszáz kilométerre Baku örömmámorban úszó utcáitól Jerevánban súlyos belpolitikai válság bontakozott ki, amely a november 10-i örmény kapituláció után kezdődött. Az ellenzék hazaárulással vádolta meg Nikol Pasinjan kormányfőt, és lemondásra szólította fel, amire a kormányfő egyelőre nem hajlandó. Az örmény politikus maga is egy békés forradalom során került hatalomra 2018-ban, most jár ciklusa felénél, megbízatása 2022-ig szól. A múlt szombati tüntetéseken 17 örmény ellenzéki párt egy közös jelöltről döntött, aki Pasinjan lemondása után vezetné az országot, levezényelve az új, előre hozott parlamenti választásokat.
