Örmény válság, azeri örömmámor

Azerbajdzsán katonai parádéval ünnepelt, a jereváni kormány egy hajszálra van a bukástól.

Győzelmi parádé Bakuban. Fotó: Aziz Karimov Forrás: REUTERS

Több mint háromezer katona és százötven harci jármű vonult ma fel Baku utcáin – Azerbajdzsán győzelmet ünnepelt.

Az 1994 óta befagyott hegyi-karabahi konfliktus sorsát végül nem a diplomácia, hanem a nyers katonai erő döntötte el.

Baku a jelek szerint évek óta készült rá, és amikor szeptember 27-én az azeri csapatok offenzívába kezdtek a de jure Azerbajdzsánhoz tartozó, de 26 éve örmény irányítás alatt álló Hegyi-Karabahban és a körülötte lévő területeken, a hadművelet másfél hónap alatt sikerrel zárult. November 10-én Örményország kapitulációra kényszerült, a Karabah körüli területekről ki kellett vonni a csapatait, a régió pedig orosz békefenntartók ellenőrzése alá került. A hivatalos adatok szerint a 44 napos konfliktus 2783 azeri és 2660 örmény katona halálával járt.

A győzelmi parádén Recep Tayyip Erdoğan, Törökország elnöke is részt vett. Ilham Aliyev azeri államfővel a pódiumon állva, kiemelt vendégként köszöntötte a résztvevőket. Szakértők szerint Baku győzelmében kulcsszerepük volt a török harci drónoknak és katonai koordinátorainak. A törökök segítségét beszédében Aliyev is hangsúlyozta, aki szerint Baku végig érezte Ankara támogatását a háta mögött.

Győzelmi parádé Bakuban
Fotó: Reuters/Aziz Karimov

„A testvérem [tudniillik Erdoğan – a szerző] elmondta, hogy Azerbajdzsánnak igaza van ebben a háborúban. Elmondta, hogy Azerbajdzsán nincs egyedül, Törökország mindig mellette fog állni. Ez az egységünk, testvériségünk megnyilvánulása. Törökország Azerbajdzsánnak nyújtott politikai és erkölcsi támogatása büszkeséget és örömet okoz Azerbajdzsán minden egyes polgárában” – idézte Aliyev szavait az ABC azeri hírügynökség. A török elnök a bakui pódiumon állva figyelmeztette Örményországot, hogy az azeri földek felszabadítása még nem jelenti a küzdelem végét.

– A politikai és katonai területen folytatott harc a legkülönbözőbb területeken folytatódik majd. Örményországnak észhez kell térnie. Az örmény politikusok és diaszpóra bajt hozott a saját népére. Ha az örmény nép tanul a karabahi háborúból, új korszak kezdődhet a régióban!

– üzente.

Közben alig ötszáz kilométerre Baku örömmámorban úszó utcáitól Jerevánban súlyos belpolitikai válság bontakozott ki, amely a november 10-i örmény kapituláció után kezdődött. Az ellenzék hazaárulással vádolta meg Nikol Pasinjan kormányfőt, és lemondásra szólította fel, amire a kormányfő egyelőre nem hajlandó. Az örmény politikus maga is egy békés forradalom során került hatalomra 2018-ban, most jár ciklusa felénél, megbízatása 2022-ig szól. A múlt szombati tüntetéseken 17 örmény ellenzéki párt egy közös jelöltről döntött, aki Pasinjan lemondása után vezetné az országot, levezényelve az új, előre hozott parlamenti választásokat.

Elszabadult indulatok a jereváni tüntetésen. A kormányfő távozását követelik
Fotó: Photolure via Reuters/Vahram Baghdasarjan

Az ellenzék jelöltje a 74 éves Vazgen Manukjan, aki harminc évvel ezelőtt, 1990 és 1991 között volt az ország kormányfője, majd a folytatódó karabahi háború során, 1992 és 1993 között védelmi miniszterként szolgált. A tüntetők keddig adtak ultimátumot Pasinjannak a lemondásra, annak lejárta után pedig újult erővel vonultak az utcákra. Pasinjant jogilag szinte lehetetlen elmozdítani, amíg ezt ő maga nem akarja: az örmény alkotmány szerint a kormányfő lemondatásához a képviselők legalább kétharmada szükséges, miközben a 132 fős örmény parlament 85 képviselője kormánypárti.

A csütörtöki és pénteki tüntetéseken több mint száz embert állítottak elő. A tiltakozások nem mozgatnak meg nagy tömegeket, a miniszterelnök távozását inkább a politikai elit követeli. Az elmúlt napokban Pasinjant lemondásra szólította fel többek között a Nemzeti Tudományos Akadémia, az örmény egyház vezetője, regionális városvezetők és civil szervezetek, valamint a Jereváni Állami Egyetem vezetése.