Azt már eddig is lehetett sejteni, hogy a szólásszabadságra nagy veszélyt jelent az idén kiélesedő cancel culture, amelynek keretében megpróbálják elhallgattatni azokat az embereket és eltörölni azokat a véleményeket, akik és amik a balliberális ideológiával ellentétesek. Most egy brit think tanknek köszönhetően konkrét adatokat lehet látni a jelenségről, és így kiderült, milyen súlyosan is káros ez a baloldali eltörlési hullám a szabad véleményre.
A kutatást a Civitas végezte el, és arra a konklúzióra jutottak, hogy a cancel culture fenyegető hatással vana szólásszabadságra az egyetemeken. Jim McConalogue, a Civitas vezető kutatója elmondta: a kutatás eredménye azt mutatta, összességében az egyetemek 86 százalékában volt már példa arra, hogy súlyos vagy mérsékelt szigorításokat vezettek be a szólásszabadságra vonatkozóan.
Fotó: FLICKR
McConalogue szerint az alapprobléma az, hogy a diákok és az akadémikusok nem fejezhetik ki a véleményüket szabadon az intézményekben éppen azokban az ügyekben, amik meghatározzák a mindennapjaikat. Ilyen témának számít például a nemiség, a vallás vagy a választások.
A jelenség elől pedig nem menekültek meg a nagy, híres egyetemek sem. Visszásságot találtak Cambridge-ben, Oxfordban és a St. Andrewsban is – sőt, ezek az egyetemek egyenesen a vörös zónába kerültek. Ez azt jelenti, hogy ezekben az intézményekben súlyosan korlátozzák a szólásszabadságot, például azzal, hogy nem engednek felszólalni olyan személyeket, akiknek a diákok szerint politikailag helytelen véleményük van.
A vörös zónába egyébként a vizsgált egyetemek 35 százaléka tartozik. A Civitas az ő esetükben már egyenesen azt javasolta, a kormánynak kellene szabályoznia az ottani helyzetet, hogy véget vessenek a cenzúrának. A sárga zónába 70 egyetem tartozik, itt a Civitas szintén beavatkozást javasol, de csak a diákokkal foglalkozó hivatal részéről. A zöld zónába 19 intézmény került be.
„A kitörlés nem a kultúra, hanem a pusztító ostobaság terméke”
– Mi fontosabbat adhatunk át utódainknak, mint a szabadságvágyat, amely nélkül az egyes ember és a társadalom elkényelmesedik, végül behódol idegen vallásoknak és zavaros, jóemberkedő eszméknek – mondta W.-Nemessuri Zoltán író, publicista, a Végvidék című történelmi regénysorozat szerzője. Az íróval öröklött és szerzett érdemekről, a Gyulaffyk hősiességéről, védendő végvárainkról és a kallódó, pusztuló művészeti örökségek lehetséges megmentéséről beszélgettünk.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.
