Március óta nem tapasztaltak hasonló járványhullámot Kínában

Egy jelentés azzal vádolja Kínát, hogy gyorsabban kellett volna fellépnie a járvány kitörésekor.

Peking, 2021. január 16. A koronavírus-járvány miatt védõruházatot viselõ egészségügyi dolgozó beadja egy férfinak a Sinopharm kínai gyógyszergyártó koronavírus elleni vakcináját a kínai kormány által szervezett sajtóeseményen Pekingben 2021. január 16-án. MTI/EPA/Roman Pilipej Fotó: Roman Pilipej

Kína a koronavírus-járvány újabb hullámával küzd, az országban 2020 márciusa óta nem volt olyan időszak, amikor ennyi új esetszámot rögzítettek. Számos északi városban kezdtek tömeges tesztelést, amelynek következtében több tízmillióan kerültek karanténba, az ország ugyanis attól tart, hogy a fertőzés gyorsan terjed majd a közelgő holdújév során. Kína legnagyobb ünnepén ugyanis lakosok milliói indulnak meg, hogy együtt lehessenek a családjukkal.

A nemzeti egészségügyi hatóság jelentése szerint január 18-án, hétfőn 118 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, és az új esetek száma az elmúlt hét nap mindegyikén meghaladta a százat.

A hétfői esetek közül 106-nál mutatták ki, hogy helyi fertőzésről van szó. 43 fertőzöttet Csilinben azonosítottak, így az új esetek száma rekordot döntött az északkeleti tartományban. A Pekinget körülvevő Hopej tartományban – ahol az elmúlt hetekben több várost is zárlat alá helyeztek a magas fertőzöttségi arány miatt – jelenleg 35 új esetet találtak. A kínai fővárosban mindössze egy embernél mutatták ki a betegséget a tegnapi napon, Hejlungcsiang északkeleti tartományban pedig 27-nél – számol be róla a Reuters hírügynökség.

Sicsiacsuang, 2021. január 16.
A Hszinhua hírügynökség által közreadott légi felvételen egy hatalmas karanténközpontot építenek munkások Hopej tartomány legnagyobb városában, Sicsiacsuangban 2021. január 16-án. Ezen a napon fejezték be a 1500 fő ellátására alkalmas ideiglenes kórház építését a koronavírussal fertőzött betegek ellátására
Fotó: MTI/AP/Hszinhua/Yang Shiyao

Mindeközben egy független vizsgálóbizottság jelentésében azzal vádolja Kínát és az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), hogy gyorsabban és erőteljesebben kellett volna fellépniük a járvány kitörésekor.

Az IPPR (The Independent Panel for Pandemic Preparedness and Response) svájci székhelyű testület, amely a járványra való felkészültséget és reagálást vizsgálja, úgy ítéli meg:

Pekingnek határozottabb közegészségügyi intézkedéseket kellett volna bevezetnie, amikor felfedezték az első koronavírusos eseteket Vuhanban.

A Hupej tartománybeli városban 2019. december 12. és 29. között azonosították az első fertőzötteket, amiről december 31-ig nem tájékoztatták a WHO-t. Mire Vuhant teljes zárlat alá helyezték 2020. január 23-án, addigra a vírus már elterjedt Japánban, Dél-Koreában, Thaiföldön és az Amerikai Egyesült Államokban is.

Kórházi dolgozók Vuhanban, ahonnan a betegség útjára indult
Fotó: Reuters

A Global Times kínai napilap a jelentésre reagálva, Kína védelmében elmondta, hogy egyetlen ország sem találkozott még eddig ezzel az új vírussal:

– Visszatekintve egyetlen ország sem tudta tökéletesen kezelni az új vírus megjelenését, és egyetlen ország sem tudja garantálni, hogy nem követ el hibákat, ha egy hasonló járvány üti fel a fejét.

A vizsgálóbizottság, amelynek társelnökei Helen Clark Új-Zéland korábbi miniszterelnöke, valamint Ellen Johnson-Sirleaf Libéria korábbi elnöke, azzal bírálja a jelentésben a WHO-t, hogy túl későn kongatta meg a vészharangot. A szervezet ugyanis egészen 2020. január 22-ig nem hívta össze a sürgősségi bizottságát, annak ellenére, hogy már az előző év végén tájékoztatást kapott a vuhani esetekről, és csak január 30-án rendelt el nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet.

A jelentés azt is kiemelte, hogy a WHO egészen március 11-ig nem nyilvánította világjárványnak a koronavírus-fertőzést, pedig ekkora már számos egészségügyi szakértő és a média is használta a kifejezést

– közli a CNN amerikai hírcsatorna.