Minority SafePack: az Európai Bizottság cserben hagyta az őshonos kisebbségeket

2021. január 14-én az Európai Bizottság úgy döntött, hogy semmibe veszi több mint egymillió európai polgár kérését valamint az Európai Parlament állásfoglalását, és a Minority SafePack kezdeményezés alapján nem indít jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében. Döntésével a Bizottság hátat fordított az őshonos kisebbségeknek, az aláíró polgároknak, a nagy többséggel támogató határozatot elfogadó Európai Parlamentnek, több támogató nemzeti kormánynak és régiónak

– közölte Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, az Euró­pai Nemzetiségek Föderatív ­Uniója (FUEN) elnöke pénteken weboldalán, megerősítve a lapunkban is megjelent értesülést, miszerint

az Európai Bizottság végül nem kezdeményez uniós szintű jogalkotást a Minority Safepack, az uniós szintű kisebbségvédelmi szabályozást sürgető európai polgári kezdeményezés alapján.

„Az EB azoknak a kérését utasította el, akik számára az európai nyelvi és kulturális hagyaték megőrzése nem egy jól hangzó szlogen, hanem a mindennapok kihívása. Az EB vállon veregető álláspontja nem elégséges, az aláíró 1 123 422 polgár konkrét intézkedéseket, cselekvést várt” – írta közleményében Vincze, aki az Európai Parlamentben a polgári kezdeményezések jelentéstevője is. Utóbbival kapcsolatosan a politikus arra is rámutatott: az Európai Bizottság döntése hiteltelenné teszi az európai polgári kezdeményezés intézményét – az európai részvételi demokrácia egyetlen eszközét – azzal, hogy a jogalkotást már az ötödik sikeres kezdeményezés esetén utasítja el.

Vincze Loránt, az európai őshonos nemzeti kisebbségek ernyőszervezetének a FUEN elnöke (b) és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára hozza az őshonos kisebbségeknek európai szintű védelmet szorgalmazó európai polgári kezdeményezés Magyarországon összegyűjtött aláírásait tartalmazó dobozokat a Nemzeti Választási Irodába 2018. április 20-án. Fotó: MTI Fotó: Balogh Zoltán

Pedig hatalmas a tábor az ügy mögött

A Minority SafePack eddigi diadalmenetéről a Magyar Nemzet is számos alkalommal közölt cikket. A nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmét célzó aláírásgyűjtés során a szervezők Európa-szerte összesen 1,1 millió támogatói nyilatkozatot szereztek, majd 2020 februárjában bemutatkoztak terveikkel az uniós jogszabály-kezdeményezésért felelős Európai Bizottság előtt. A járványhelyzet nyomán az Európai Parlament csak múlt decemberben tudott vitát rendezni a Minority SafePackről – ám így is jelzésértékű, hogy az EP az eddigi sikeres európai polgári kezdeményezések egyikét sem karolta fel támogató állásfoglalással. Ezúttal utóbbit nemcsak hogy megtette, de az EP-képviselők elsöprő többsége szavazott a kulturális és nyelvi sokszínűség megerősítése mellett.

A kisebbségvédelmi kezdeményezés mögé egyébként nemzeti parlamentek is beálltak, függetlenül az őket jellemző politikai többségtől. A magyar Ország­gyűlés és a német Bundestag mellett például a holland alsóház, a Tweede Kamer is támogatta az ügyet.

Minden nyolcadik európai uniós állampolgár valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a lisszaboni szerződés pedig – bár alapértékként beszél róluk – nem rendelkezik pontosan minimumkövetelményekről a jogaik védelmében. A Minority SafePack csapata összesen kilenc területen – az európai kisebbségi nyelvek védelme, több kohéziós forrás a nemzeti kisebbségek lakta régióknak – fogalmazott meg javaslatokat a brüsszeli testületnek, amelyben

Věra Jourová liberális alelnök felel a polgári kezdeményezések rendszeréért.

A Minority SafePack szakértői csapatának találkozója Brüsszelben Fotó: FUEN

Az Európai Bizottság szerint már sokat tettek a nemzeti kisebbségekért

Az Európai Bizottság hozzáállását egyébként jól jelzi, hogy a Minority SafePackre adott választ mindössze három nyelven tették közzé a testület weboldalán.

Ebben kifejezték, hogy noha a kisebbségi jogok védelme az Európai Unió egyik alapértéke, abban az EU-nak nincs kizárólagos jogalkotási hatásköre. Még 2013-ban az Európai Bizottság egyébként épp azzal utasította el a Minority SafePacket, hogy az alapvetően tagállami jogköröket érint. Utóbbira azonban az uniós törvényszék mondott nemet egy 2017-es ítéletben, így menetelhetett tovább a projekt.

Brüsszel egy másik érve arra vonatkozott, hogy az emlegetett hatáskörök alapján lényegében már eleget tett a kisebbségvédelmi témában. Idézték többek között a romák védelmére vonatkozó új stratégiai kerettervet, az Erasmus+ program kisebbségi közösségekre vonatkozó ajánlásait, valamint a testület rasszizmus elleni cselekvési tervét.

Hidvéghi Balázs: Jourová döntése felháborító és cinikus!

„Véra Jourová mint felelős biztos lesöpörte a kezdeményezést az asztalról. Csak emlékeztetőül: ő az, aki rendszeresen minden létező szexuális kisebbség és bevándorlócsoport jogairól litániákat zeng. Azonban ma Európa őshonos nemzeti kisebbségeit egy kézlegyintéssel elintézte. De ne feledjük, az is ő, aki rendszeresen minősíthetetlen stílusban oktatja ki a tagállamokat demokráciából. Így ma azt is megmutatta, hogy valójában mit jelent számára az emberek véleménye ” – reagált Hidvéghi Balázs, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője Facebook-oldalán az EB pénteki bejelentésére, egyúttal felháborítónak és cinikusnak nevezve Jourová döntését.

Věra Jourová felháborító és cinikus döntést hozott ma: előterjesztésére az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem...

Közzétette: Hidvéghi Balázs – 2021. január 15., péntek