Muszlimok fenyegetik az iszlámot bíráló leszbikus lányt

Bírálta a muszlimokat egy francia diáklány, azóta egyetlen iskola sem meri felvenni, mert radikális muszlimok le akarják fejezni.

Azóta azonban a katonai iskola is megkérte Milát, hogy hagyja el az intézményt, és magántanulóként, ismeretlen helyszínen lévő otthonában folytassa a tanulmányait, mert jelenléte a katonai iskolára és az ott tanuló 750 diákra is nagyfokú fenyegetettséget jelent. Azaz egy katonai gimnázium megijedt a radikális muszlimok fenyegetéseitől.

Az ügyben az Isère megyei Vienne város ügyészsége nyomozást indított a halálos fenyegetéseket küldő kommentelők felkutatására, de az ügyészség azt is vizsgálta, hogy Mila kijelentései bűncselekmény kategóriába (pl. gyűlöletbeszéd) tartoznak-e vagy a szólásszabadság határain belül maradnak.

Az ügyben rendszeresen megszólaló ügyvéd, Richard Malka – aki a Charlie Hebdo szatirikus hetilap ellen elkövetett 2015-ös merénylet bírósági tárgyalásán a hetilapot képviselte – kifejtette, hogy Mila videói egyértelműen a szabad véleménynyilvánítás és a szólásszabadság határain belül maradnak. Éppen ezért aránytalannak tartja azokat a fenyegető reakciókat, amelyek a tinédzsert arra kényszerítik, hogy bunkerben éljen. Az ügyvéd beszámolója szerint a lány ezt az életvitelt nehezen viseli.

Azonban tavaly nyáron az is kiderült, hogy Mila már külföldön sincs biztonságban: egy családi nyaralás során a lányt Máltán egy szintén ott tartózkodó francia–algériai férfi felismerte, és életveszélyesen megfenyegette közös szállodájukban.

Richard Malka ügyvéd, elmondta, hogy Mila esete egy új „fenyegetési divatot” teremtett az iszlamisták között, akik tavaly október óta már azzal fenyegetik a lányt, hogy „Samuel Paty sorsára juttatják”, azaz lefejezik.

A széles társadalmi támogatottság mellett számos francia politikus is Mila védelmére kelt, közöttük az állampolgári ügyekért felelős Marlène Shiappa is: – Itt már nem társadalmi vita folyik, hanem valóságos hadjárat egy fiatalkorú ellen – mondta a miniszter. Azonban a szavakon kívül nem történt semmi, Mila lényegében most is bujkál, és egyetlen középiskola sem meri felvenni.

Mila most megszólalt a rejtekhelyéről, a radikális baloldallal kezdett vitatkozni, így természetesen ismét életveszélyesen kezdték fenyegetni.

Ugyanis Franciaország új fekete- és arabjogi harcosa, a szélsőbaloldali Assa Traoré – akinek a bátyja rendőri intézkedés során halt meg 2016 nyarán – a Jeune Afrique nevű lapnak február 4-én adott agresszív hangú, meglehetősen demagóg interjújában kifejti, hogy „Franciaországban sem a fekete, sem az arab lakosság nincs biztonságban, hogy a színes bőrű fiatalok bármikor a rendőrök kezei között halhatnak meg a rendőri erőszak miatt. Hogy Franciaországban egy olyan államelnök van pozícióban, aki nem hajlandó bocsánatot kérni a fekete és arab lakosságtól a gyarmatosítás miatt, és ez botrányos. A bevándorló-hátterű lakosság Franciaországban még mindig a rabszolgaság és a gyarmatosítás következményei szerint élhet csak. Nagyon fontos, hogy erről az egész világ tudjon és értesüljön. Hogy a bevándorló-hátterű népesség nem része a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjét valló és hirdető ország egyenrangú lakosságának.”

„Franciaországban a bevándorlóknak még ahhoz sincs joguk, hogy a saját életüket felépítsék, mert másoknak (rendőrök, francia állam) van joguk élet és halál fölött dönteni a bevándorlók életében. A feketék veszélyben vannak. Az arabok veszélyben vannak. Minden bevándorló veszélyben van. Az ázsiaiak is és az utazók is, akik a rendőrök kezei között halnak meg. Félteni kell a gyerekeiket is. Meg kell őket tanítaniuk arra, hogy ha életben akarnak maradni, ne fussanak el a rendőrök elől, amikor igazoltatják őket. Hogy maradjanak nyugodtak, működjenek együtt. Hogy a gyerekek adják át a papírjaikat a rendőrnek. Vagy hogy egyáltalán ne felejtsék otthon a papírjaikat” – sorolja Assa Traoré a bevándorló-hátterű francia állampolgárok elnyomását bizonyító részleteket.

A 17 éves, bunkerben élő fehér bőrű diáklány azt válaszolta Assanak, hogy a fehér bőrű fiatal lányoknak is félniük kell, és ő aztán tudja, hogy milyen alapon állíthatja ezt bizonyossággal. A válasz után ismét egymásnak feszültek a Milát támogató és a diáklányt provokálással vádoló csoportok.

Hivatása feladására kényszerül a filozófiatanár

Fegyveres rendőrök kísérik mindenhova Didier Lemaire-t, azt a francia filozófiatanárt, aki az iszlamista bevándorló által lefejezett Samuel Paty halála után a radikális iszlámmal szembeni ellenállásra szólított fel nyílt levelében a Nouvel Observateur hetilap hasábjain.

A francia BFMTV hírtelevíziónak nyilatkozó filozófiatanár elmondta, hogy kálváriája a Samuel Paty halála után publikált nyílt levelével kezdődött tavaly novemberben. Kiáltványában Lemaire leírta tapasztalatait a Trappes városában és saját oktatási intézményében tapasztalt jelenségekkel kapcsolatban, amelyek véleménye szerint a radikális iszlám terjedésének jelei. Publikált levelében megemlítette például, hogy Trappes városában a zsinagógát már régen felgyújtották és porig égették, hogy a zsidó vallásúak kénytelenek voltak elmenekülni a városból.

Mivel a városban jelenleg is 400 radikális iszlamistát tart számon a rendőrség, és ezek az iszlamisták szabadon járnak-kelnek a településen.

Kiáltványában kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy ma már az oktatás is célpontja a veszélyes ideológiának, és nemcsak egy terrorista fenyegeti a tanítást (aki lefejezte Samuel Patyt), hanem ideológiai harcosok ezrei veszik célba az oktatást. Megemlíti, hogy az iskolában szemtanúja annak, ahogy a fiatal generációk egy olyan ideológia nyomása alatt élnek, amely leválasztja őket a francia nemzet közösségétől, és segítséget kért a köztársasági elnöktől a fiatalság védelme érdekében.

A nyílt levél megjelenése után a Trappes-ban tanító filozófiatanárt a gimnázium diákjai, saját kollégái és a város választott képviselői is kérdőre vonták a publikáció tartalma miatt, és a filozófiatanárt gyűlöletbeszéddel és rasszizmussal vádolták. (Trappes az egyik legveszélyesebb párizsi előváros, drámaiak a bűnözési mutatók – a lakosság nagy része bevándorló hátterű, és nagyon sok radikális muszlim él itt.)

A nyílt levélre érkező reakciók ellepték a közösségi oldalakat is. A filozófiatanár azonban nem tagja egyik közösségi oldalnak sem, így sokáig nem is értesült – közvetlenül – a neki intézett bírálatokról és fenyegetésekről. Akkor szerzett tudomást róluk, amikor a saját diákjai közül egy egész osztály – óriási felháborodással – számonkérte a filozófiatanárt: miért írt ellenük kiáltványt? Miért bírálja az ő közösségüket? Didier Lemaire azt válaszolta a diákjainak, hogy nem ellenük írta kiáltványát, hanem értük (utalva ezzel arra, hogy a gyerekek a köztársaság értékei és a mértéktartó iszlám jegyében nőjenek fel).

Az iszlamizmus (ahogy a tanár nevezi a radikális iszlámot vagy szeparatizmust) teljesen átvette a város (Trappes) életében az irányítást – meséli a BFMTV tévécsatornának Didier Lemaire. Már nincsenek olyan fodrászatok, ahova férfiak és nők is beléphetnek. A magrebi származású nők már nem mehetnek be kávézókba, az iszlamizmus nagy befolyással irányítja a nők életét a kendőviselésen keresztül, amely már a kislányoknak is kötelező. 18-20 év alatt a város társadalma óriási átalakuláson ment át, ennek szemtanúja volt a tanár, aki 2000-ben költözött a kisvárosba. Nemcsak a zsidók menekültek el a városból, miután a zsinagógájukat felgyújtották, hanem más közösségek exodusának is szemtanúja volt, most pedig már a mérsékelt muzulmánok is kezdenek elköltözni a városból – meséli.

Lemaire elmondta, hogy a közösségi médiában a személyét illető fenyegetésekről végül a városi rendőrparancsnoktól értesült. Beszámolt arról is, hogy egy holland tévéstáb is készített róla riportot a városban, s a felvételeken megszólalók gyűlöletbeszéddel, rasszizmussal vádolták őt, valamint azzal, hogy szélsőjobboldali érzületű, sőt azt is állították a megszólalók, hogy a tanár Marine Le Pen pártjának a tagja. Ezek miatt a kijelentések miatt, és különösen a Samuel Patyt ért támadás kontextusában, a filozófiatanárt, valamint az iskolát is lehetséges célpontként védi a városi rendőrség, a tanárnak fegyveres rendőri kíséretet biztosít az iskolán kívüli mozgásához.

A filozófiatanár elmondja, hogy csak Samuel Paty meggyilkolása után kezdett rádöbbenni arra, hogy a muzulmán fiatalok nagy része „teljesen más franciának” tartja magát, a tősgyökeres franciákat pedig ellenségnek tekinti. Hogy az osztályában vannak bevándorló-hátterű fiúk, akik naponta telefonálnak saját hazájukba, hogy az „otthon” maradt barátaikkal napi szinten tarthassák a kapcsolatot. Hogy ezek a fiatalok teljesen más gondolatvilágban élnek, mint amit a már régen Franciaországban élő diákokról egy tanár feltételezne. Lemaire-nek számos olyan diákja van, aki ugyan részt vesz a kötelező oktatáson, de nem kommunikál, nem lép kapcsolatba vele az óra alatt. De van ellenkező példa is: a diáklány, aki aktívan részt vesz az órán, farmerben jár iskolába és kisminkelve, de hétvégén Lemaire a helyi piacon már hidzsábot viselve találkozik a lánnyal.

A fenyegetések miatt a filozófiatanár a hivatása feladására kényszerül. Fájdalmas döntés ez számára, mert a hivatása volt az élete, de belátja, hogy nem élhet így egész életében, a rendőrség sem állíthat minden percben fegyveres őrt az osztályterem ajtaja elé. Kénytelen elhagyni az állami oktatást, de ezt a köztársaság kudarcának és nem a saját kudarcának tekinti. Ma minden tanár hallgat. Mert addig van az életük biztonságban, amíg hallgatnak – olvasható az Origo cikkében.