Piszkos üzletet ajánlottak a németek a Trump-kormánynak

A németek és az oroszok között húzódó gázvezeték megépítését az Egyesült Államok és számos európai ország is bírálja, mivel attól félnek, hogy az Északi Áramlat 2 kiszolgáltatottá teszi Nyugat-Európát az orosz energiahordozónak. Washington szankciókkal fenyegetett, és mint kiderült, a német pénzügyminisztérium próbálta megvesztegetni, hogy ne akadályozza az építkezést. Németországban nagy port kavart az ügy, ami Olaf Scholz kancellárjelölt esélyeit is veszélyeztetheti az idei választásokon.

Berlin, 2021. február 7. Olaf Scholz pénzügyminiszter, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje a pártelnökség kétnapos zárt ülése elõtt tartott berlini sajtótájékoztatón 2021. február 7-én. A vezetés az õsszel esedékes parlamenti választásokra szükséges felkészülésrõl tanácskozik. MTI/EPA/Getty Images pool/Maja Hitij Fotó: Maja Hitij

A német kormány közel egymilliárd eurós (360 milliárd forintos) pénzügyi támogatást ajánlott fel a korábbi amerikai elnök, Donald Trump kormányzatának, amivel azt próbálták megakadályozni, hogy Washington szankciókat alkalmazzon az Északi Áramlat 2 elnevezésű gázvezeték megépítése miatt – közölte a Német Környezetvédelmi Akció (DUH) nevű nonprofit szervezet a hozzá került dokumentumra hivatkozva.

A gázvezetéknek köszönhetően százmilliárd köbméterrel, vagyis a kétszeresére nőne az Oroszországból Németországba szállított földgáz mennyisége.

Az Egyesült Államok és számos európai ország ellenzi az építkezést, mivel attól tartanak, hogy Nyugat-Európa nagyobb mértékben függ majd az oroszoktól az energiaellátásban, és persze ez kiszorítaná az amerikai cseppfolyósított földgázt a piacról.

Ukrajna ellenérvei között az is szerepel, hogy a gázvezeték majd kikerüli őket, így elesnek az Európa felé irányuló gázszállítás után járó orosz tranzitdíjaktól.

A DUH február 9-én tette közzé Olaf Scholznak, Németország szociáldemokrata alkancellárjának és pénzügyminiszterének levelét, amelyben felajánlotta Steve Mnuchin korábbi amerikai pénzügyminiszternek, hogy azzal támogatnák a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát az Egyesült Államokból, hogy LNG-terminálokat emelnének a német partok mentén. Cserébe azt kérte Washingtontól, hogy ne akadályozza tovább a Németországot Oroszországgal összekötő csővezeték megépítését.

– Teljességgel elfogadhatatlan, hogy Olaf Scholz az adófizetők pénzét használná arra, hogy kivásárolja az Északi Áramlat 2-t az amerikai szankciók alól

– fejezte ki felháborodását Sven-Christian Kindler, a zöldek parlamenti képviselője. Sascha Müller-Kraenner, a DUH ügyvezető igazgatója a „botrányos” és a „mocskos” szavakkal illette az esetet, Sevim Dagdelen, a Baloldali Párt politikusa egyenesen bűntettnek titulálta azt.

A német pénzügyminisztérium lapzártánkig nem reagált a történtekre, egy szóvivő elmondása szerint azonban már készítik az üggyel kapcsolatos közleményt. Olaf Scholz számára nem a legjobbkor robbant ki a botrány, ugyanis ő lesz a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) – vagyis a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és a Keresztényszociális Unióval (CSU) jelenleg nagykoalícióban kormányzó baloldali párt – kancellárjelöltje a 2021-es szövetségi parlamenti választásokon.

Olaf Scholz pénzügyminiszter, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje a pártelnökség kétnapos zárt ülése előtt tartott berlini sajtótájékoztatón 2021. február 7-én. A vezetés az ősszel esedékes parlamenti választásokra szükséges felkészülésről tanácskozik
Fotó: MTI/EPA/Getty Images pool/Maja Hitij

Scholz levele csak olaj volt a tűzre, mivel az Északi Áramlat 2-vel kapcsolatos bírálatok az utóbbi időben felerősödtek annak láttán, ahogyan Moszkva Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikussal és az őt támogató tüntetőkkel bánik.

Angela Merkel ugyanakkor jelezte, hogy a gázvezeték-építési projektet el kell határolni Navalnij ügyétől.

– Ez egyrészt egy kereskedelmi projekt, másrészt politikai következményekkel jár a transzatlanti térségben

– nyilatkozta Merkel.

– Diplomáciai kötelesség nyitva tartani a kommunikációs csatornákat Európa óriási keleti szomszédjával – tette hozzá.

Frank-Walter Steinmeier német elnök a Rheinische Post című német lapnak adott nyilatkozatában szintén védelmébe vette a gázvezetéket, mondván: az egyike az utolsó hidaknak, amely összeköti Európát és Oroszországot.

Az amerikai fenyegetéseket követően a gázvezeték építését tavaly decemberben abbahagyták, azóta viszont újrakezdték a munkálatokat, és már kis híján teljesen elkészült, csak egy százötven kilométeres rész hiányzik, amely a dán és a német vizek alatt húzódik majd.