A közös érdekek felismerésén alapuló gyakorlati sikerek a bizalomépítést szolgálják a magyar–román kapcsolatokban, ami a nemzeti közösségek jogaihoz kapcsolódó kényes témák esetében is megnöveli a siker reményét – hangsúlyozta Szijjártó Péter csütörtökön Bukarestben, ahol az új román kormány több tagjával találkozott.
A külgazdasági és külügyminiszter a magyar közmédiának azt mondta: a két nép ezer szállal kötődik egymáshoz, Románia és Magyarország gazdasági, kereskedelmi, energetikai és közlekedési kötődései pedig egyértelművé teszik, hogy kölcsönösen érdekeltek egymás fejlődésében. Bebizonyosodott továbbá, hogy a világjárvány gazdasági kérdés is, valamint az is, hogy a partnereikkel együttműködő országok tudják a legjobban kezelni a járvány gazdasági következményeit. Rámutatott: Románia a negyedik legfontosabb exportpiac Magyarország számára, és az Erdélyben élő jelentős magyar közösség miatt is kritikus fontosságúak a két ország közti összeköttetések.
– Vannak közös érdekek, amelyekért együtt lépünk fel Brüsszelben, vannak közös beruházások. A magyar–szlovák és magyar–szerb kapcsolatok mintájára ezek a gyakorlati sikerek kellő alapot fognak adni a magasabb szintű bizalomnak, amelynek nyomán pedig a forró, kényes témákat is – amelyek alapvetően a nemzeti közösségek jogaihoz kapcsolódnak – a siker reményével tudjuk megvitatni
– hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter román kollégáján, Bogdan Aurescu külügyminiszteren kívül Claudiu Nasui gazdasági, Catalin Drula közlekedési, Virgil Popescu energiaügyi és Cseke Attila fejlesztési miniszterrel is találkozott.
Román kollégáival egyebek között arról állapodtak meg, hogy 2024-ig megnyitják a két ország közti harmadik autópálya-összeköttetést Mátészalka és Szatmárnémeti között, és másutt is új határátkelőket engedélyeznek.
Mint mondta: nevetséges és egyben szomorú, hogy létezik tíz olyan, határon átvezető út, amely megépült, közelebb hozhatná egymáshoz a határ mentén élő közösségeket és településeket, de ezek használatát még nem engedélyezték. A magyar fél vállalja a határellenőrzési infrastruktúra kiépítését, és azt kéri a román partnerektől, hogy engedélyezze a tíz út használatba vételét. Arról is megegyeztek, hogy 2024-re Magyarország kétvágányúsítja a Budapest–Békéscsaba–Lökösháza vasútvonalat, amely román oldalon Kürtöstől folytatódik. A román fél is végrehajtja a modernizációt, így Budapest és Bukarest között mind a személy-, mind a teherforgalom számára a vasúti közlekedési idő jelentős mértékben le fog csökkenni. Szijjártó Péter rámutatott:
közös a két ország érdeke abban is, hogy a Fekete-tenger Romániához tartozó gázmezőin mielőbb meginduljon a gáz kitermelése, hiszen ez Magyarország számára újabb gázbeszerzési forrást jelentene.
