Támogatnák Donald Trump pártalapítását hívei

Egy felmérésből kiderül, hogy a volt elnök hívei csatlakoznának Trumphoz, ha új pártja lenne.

Washington, 2021. január 20. Donald Trump leköszönõ amerikai elnök beszáll az elnöki helikopterbe, amint távozik a washingtoni Fehér Házból 2021. január 20-án. Ezen a napon iktatják be hivatalába az új elnököt, Joe Bident. MTI/AP/Alex Brandon Fotó: Alex Brandon

A republikánus párti szavazók körülbelül 64 százaléka csatlakozna egy új párthoz, ha Donald Trump korábbi amerikai elnök alapítana egyet – derül ki a Hill és a HarrisX piackutató cégek felméréséből.

A 340 résztvevővel online elvégzett közvéleménykutatás alapján a demokrata pártiak 25, míg a politikailag függetlenek 15 százaléka is támogatná Trump új pártját.

A felmérés szerint az egyesült államokbeli választópolgárok összesen 37 százaléka állna Trump mellé, ha a volt elnök pártalapításba fogna.

Donald Trump a nemzethez intézett beszéde közben a Fehér Házban, az utolsó hivatali napján MTI/EPA/Fehér Ház

Az előző elnök a múlt hónapban többször is megemlítette, hogy létrehozna egy pártot, amelyet „Patriot Partynak”, vagyis Hazafi Pártnak nevezne.

A két nagy párt mellett eddig szinte sosem tudott labdába rúgni egy harmadik az elnökválasztás során, és ritkán vesznek részt a kongresszusi székekért folytatott harcban is más pártok.

Az Egyesült Államok politikai rendszere ugyanis úgy van kialakítva, hogy két nagy párt versenghessen egymással.

A kongresszusi jelölteknek a szavazatok többségét kell megszerezniük ahhoz, hogy megválasszák őket, valamint az elnökválasztás során negyvennyolc tagállamban is akkor kap elektori szavazatot egy jelölt, ha a választópolgárok többsége rá szavaz. Ez a felállás arra készteti a pártokat, hogy a választók legalább ötven százalékát megnyerjék, ami gyakorlatilag kétpárti rendszert eredményez. Tehát amikor az amerikaik elmennek szavazni az új elnökükre, szinte biztos, hogy kizárólag két jelölt közül fognak választani: egy republikánus és egy demokrata párti közül.

Trump elmondása alapján előfordulhat az is, hogy 2024-ben újból indul az elnökválasztáson, ám előbb a február 8-án kezdődő alkotmányos vádeljárással (impeachment) kell szembenéznie.

Az eljárást demokrata párti képviselők kezdeményezték, mivel szerintük Trump erőszakra buzdította a támogatóit, akik január 6-án megrohamozták az Egyesült Államok törvényhozásának épületét, a Capitoliumot.

Jamie Raskin, az impeachment-eljárás egyik megbízott demokrata vezetője csütörtökön levélben jelezte Trumpnak és ügyvédeinek, hogy a volt elnök tegyen tanúvallomást a január 6-i viselkedéséről. Trump és ügyvédei azonban elutasították a kérést.

Jamie Raskin levelében arra hivatkozott, hogy Trump ügyvédjei – kedden ismertetett állásfoglalásukban – tagadják azokat a vitathatatlan tényeket, amelyek szerint a volt elnök szerepet játszott a január 6-i capitoliumi események kirobbanásában.

Chuck Schumer, az amerikai szenátus demokrata párti frakciójának vezetője sajtótájékoztatót tart a Donald Trump volt amerikai elnök elleni alkotmányos felelősségre vonási eljárásról Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

A Reuters hírügynökség, valamint az Ipsos piac-és közvélemény-kutató cég januárban közzétett közös felmérése szerint az amerikaiak szűk többsége gondolja úgy, hogy Trumpot felelősségre kell vonni és el kell tiltani a közfeladatok ellátásától. A közvélemény-kutatásban részt vevők nagyjából mind a politikai hovatartozásuknak megfelelően válaszoltak: tízből kilenc demokrata párti szeretné, ha Trumpot elítélnék, amivel tíz republikánus párti közül kevesebb mint kettő ért egyet.

Trump az első olyan amerikai elnök, aki ellen már másodszorra indítanak felelősségre vonási eljárást. Az első esetben hatalommal való visszaéléssel vádolták, miután Ukrajna elnökét próbálta rávenni, hogy nyomozzon Joe Biden jelenlegi amerikai elnök és fia után. Az akkoriban republikánus többségű szenátus azonban felmentette a volt elnököt.