Globális vezetésre tör Kína, amit 2028-ra meg is valósíthat

Pekingben most végzik az utolsó simításokat az ország idén kezdődő új ötéves tervén.

Peking, 2021. március 8. Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt fõtitkára távozik az Országos Népi Gyûlés, azaz a kínai parlament évenkénti ülésszakának ülésérõl a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2021. március 8-án. MTI/EPA/Roman Pilipej Fotó: Roman Pilipej

A kínai törvényhozás múlt csütörtökön kezdődött ülésszaka azért jelentősebb az eddigieknél, mert a képviselők most fogják ratifikálni a Kínai Kommunista Párt és a kormány szakértői által kidolgozott, idén kezdődő, 14. ötéves terv vázlatát, amely 2025-ig – s még azon túl is – meghatározza a gazdaságpolitikai célokat Hszi Csin-ping (Xi Jinping) államfő iránymutatásai szerint.

Miután tavaly Kína gazdasága recesszió közeli helyzetbe került, az ülésszak elején felszólaló Li Ko-csiang (Li Keqiang) miniszterelnök sietett hangsúlyozni, hogy a gazdasági növekedés üteme, a globális visszaesés ellenére, 2020-ban 2,3 százalék volt

– ilyen teljesítménnyel egyetlen vezető gazdasági hatalom sem büszkélkedhetett a Covid–19 tombolása közepette –,

ebben az évben pedig több mint hatszázalékos bővülés várható. Amennyiben tovább tart a kedvező tendencia, 2028-ra Kína a bruttó hazai termék (GDP) nagyságát tekintve utoléri az Egyesült Államokat, 2035-re pedig a jelenleg a világ második legnagyobb gazdaságának számító Kína megkétszerezi a GDP-jét. Eltérően azonban az előző, 2016-ban megfogalmazott ötéves tervtől, a következőben nem határoznak meg átlagnövekedési célszámokat. Kínai mérvadó gazdaságpolitikai szakértők szerint Pekingnek legalább évi 4,7 százalékos növekedést kell produkálnia ahhoz, hogy tizenöt éven belül elérje a közepesen fejlett országok egy főre eső GDP-szintjét.

Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt főtitkára távozik az Országos Népi Gyűlés, azaz a kínai parlament évenkénti ülésszakának üléséről a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2021. március 8-án
Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej

A most induló új ötéves terv egyik fontos célként jelöli meg, hogy Kína függetlenítse magát az Egyesült Államoktól a vezető technológiák átvételében olyan területeken, mint az okostelefonok alkatrészeinek gyártása, valamint a számítógép- és távközlési ipar, és a mindennapos használatú, kényelmi elektronikai eszközök következő generációinak előállítása. A CNN amerikai hírtelevízió által megkérdezett szakértők szerint azonban még hosszú út vezet a külföldi technológiai importtól való teljes függetlenedéshez. 2019-ben például az ország 306 milliárd dollár értékben vásárolt mikrochipet, s ez a teljes bevitel 15 százalékát tette ki. Ráadásul Washington az elmúlt hónapokban azzal is igyekezett letörni Peking ambícióit, hogy korlátozó intézkedéseket vezetett be a kínai állami chipgyártó vállalatra, a SMIC-re. Az állami vállalatoknak központi szerepük lesz a technológiai függetlenség elérésében, ám a magáncégek részvétele is kritikus fontosságú, hiszen a technológiai innováció zömét az óriási magántársaságok – például az Alibaba vagy a Tencent – vitték végbe. A kormány az elmúlt hónapokban világossá tette, hogy ezekre a vállalatokra is számít az ötéves terv teljesítésében, de ha sikereket akarnak elérni a tevékenységükben, akkor a kommunista párt iránymutatásaihoz kell tartaniuk magukat.

Elvárják továbbá, hogy a technológiai cégek megosszák a kormánnyal a kutatással, az e-kereskedelemmel és a közösségi hálózatokkal kapcsolatos adataikat.

Peking a dollártól való függését is lazítani akarja a nemzetközi fizetésekben, emiatt máris munkálkodik a digitális jüan bevezetésén.

Kína a klímaválság kezelésében is szeretne elérni bizonyos célokat. Hszi még korábban megfogalmazta, hogy az ország 2060-ra szeretné elérni a karbonsemlegességet. Elemzők szerint ez elég merész terv, tekintve, hogy Kína jelenleg több szenet éget el, mint a világ többi országa együttvéve. Ráadásul Kína évtizedeket töltött azzal, hogy infrastrukturális és feldolgozóipari megaprojekteket valósítson meg, ezek pedig mind a mai napig a piszkos energiától függenek. A fosszilis energiahordozók visszaszorítására már léteznek sarokszámok az új ötéves tervben. Például 2025 végéig Kína a jelenlegi 15 százalékról húsz százalékra akarja növelni a nem ásványi forrásokból származó energia felhasználását. E törekvés tartalmazza még több atomerőmű építését is a tiszta energiát előállító üzemek mellett. A kormányfő csökkenteni akarja az energiafogyasztást is, valamint célul tűzte ki a levegőszennyezés mérséklését is azzal, hogy Kína északi területein hetven százalékra emeli a tiszta energiaforrások felhasználását a lakossági fűtésben.