időjárás 37°C Huba 2022. augusztus 19.
logo

Elmarad a szombat reggeli légi parádé, a tűzijátékról holnap délben döntenek

Mostanra Nagy-Britannia vált hazánk új „laboratóriumává”

Heckenast László (London)
2021.03.30. 05:55
Mostanra Nagy-Britannia vált hazánk új „laboratóriumává”

A pandémia korábbi szakaszában voltak olyan időszakok, amikor az ausztriai járványügyi mutatók alakulásából jól lehetett következtetni arra, hogy mi fog történni Magyarországon 10-14 nap múlva. Mára viszont úgy tűnik, hogy a harmadik hullám nálunk előbb kezdődött, emellett a magyar oltási kampány jelentősen gyorsabb üteme is megnehezíti, hogy a környező országok adataiból előre következtethessünk a járvány hazai alakulására. Az Egyesült Királyságban ugyanakkor a magyarországihoz hasonló sebességgel növekszik a lakosságarányos átoltottság, és a járvány legutóbbi hullámában már jelentős szerepet játszott az a brit variáns, amely szakértők szerint a magyarországi gyors járványterjedés fő felelőse.

A Magyarországon tapasztaltakhoz hasonló sebességgel növekszik lakosságarányosan az átoltottság, de mivel a brit járvány és az oltási kampány időben is előttünk jár, érdemes összehasonlítani a számok ottani és hazai alakulását. Annál is inkább, mert a britek rendkívül részletes nyitási tervet dolgoztak ki, amely az óvatosság és a fokozatosság elvének betartásával is már június 21-re a korlátozások teljes feloldását ígéri.

Fotó: Magyar Nemzet

A grafikon a regisztrált új fertőzöttek százezer lakosra vetített hétnapos mozgóátlagát mutatja az Egyesült Királyságban és Magyarországon. Az időtengely 2020. december 1-jénél indul, akkor, amikor a brit napi esetszámok ismét emelkedni kezdetek (a mozgóátlag csak késéssel mutatja az emelkedést). A brit és a magyar hullám – bár időben nem egyszerre történt – a görbék meredeksége szempontjából sok hasonlóságot mutat: hazánkban mintegy 10 héttel később kezdődik meg az esetszámoknak a britekéhez hasonló meredek emelkedése.

Még jobban látszik a görbék hasonlósága, ha a brit görbét időben eltolva ráhelyezzük a magyar görbére: a narancssárga vonal tízhetes (70 napos) késéssel mutatja a brit hullám levonulását. Ebből azt feltételezhetjük, hogy Magyarországon a jelenlegi, a britekéhez hasonló szigorúságú korlátozásokkal tíz hét múlva juthatnánk el oda, ahol ők ma tartanak.

Hasonló tempó az első dózisok tekintetében

A hazai átoltottsággal viszont ennél kevésbé járunk a britek mögött. Az Egyesült Királyság előnyét egyrészt az adja, hogy az oltási programot három héttel korábban, már december 8-án elkezdték (de csak 2021. január 11-től vannak oltási adatok), másrészt az, hogy kezdettől fogva nagy mennyiségű vakcina állt rendelkezésükre. Eközben nálunk az ellátási problémák miatt csak lassabban növekedett a beoltottak száma. Viszont február 28-tól, az orosz és a kínai vakcina használata következtében felgyorsult az első oltások beadásának tempója, és az átoltottság ütemének növekedése a britekével közel azonos lett: akkor még csak 42 nappal voltunk elmaradva a szigetországtól.

Március közepén a hazai ütem kissé lelassult, és ez növelte 46 napra a lemaradást.

A magyar oltási program hatékonyságát ugyanakkor jelzi, hogy miközben az orosz és a kínai vakcinák bevetésével a britekhez hasonló tempóban tudja beadni az első dózisokat, a legtöbb vakcina esetében a briteknél jóval hamarabb beadják a második dózist is. A második dózissal való átoltottságban már most jobban állunk, mint a szigetország.

Az új fertőzések számának esése várható

Ha tehát az első dózissal való oltások tempóját továbbra is tudjuk tartani, 6-6,5 hét időbeli eltolással követhetjük a brit nyitási programot, amely március 8-án, az iskolák megnyitásával kezdődött el. Tehát nálunk az április 19-vel kezdődő héten nyithatnának az iskolák – és épp ezt a dátumot jelölte meg a minap a magyar kormány is. Ugyanakkor azt is láttuk, hogy az új fertőzöttek esetén a lemaradás sajnos nem hat, hanem tíz hét, és egyelőre csak remélhetjük, hogy a számok napokon belül ugyanúgy esni kezdenek, mint a hullám ugyanezen szakaszában az Egyesült Királyságban.

Mivel most két hete, hogy nálunk is a britek szintjére szigorították a korlátozásokat, ezeknek a reményeknek van jogalapjuk, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a brit korlátozások már karácsony óta érvényben vannak. Mindenesetre ha nálunk is a briteknél tapasztalt ütemben csökkennek az új fertőzések, június elejére érhetjük el a szigetország jelenlegi szintjét.

De mivel az átoltottságban relatíve előbbre járunk, mint a britek, várható, hogy az oltások nyújtotta védelem az új fertőzések számának meredekebb csökkenését eredményezi majd. Az esetszámok meredekebb csökkenését segítheti az is, hogy nálunk az iskolák megnyitásáig be kívánják oltani a pedagógusokat, amit az Egyesült Királyságban nem tettek meg. Mindezt egybevetve joggal számíthatunk arra, hogy a fertőzések számának alakulásában is csökkenni fog a most tízhetes lemaradás.

Előre tudhatjuk, működik-e a menetrend

Két mutatónk is van tehát – az átoltottság és az új esetek száma –, amelyek egyesült királyságbeli alakulásából a következtethetünk a magyar járványhullám lefutására. Az egyik szerint hat, a másik szerint tíz hét időeltolódással követjük a briteket. Bár a két mutató összefüggése ennél nyilván komplexebb, a két értéket átlagolva feltételezhetjük, hogy nyolchetes időeltolással Magyarországon is megvalósíthatók lehetnek a brit nyitási program lépései. A londoni kormány minden nyitási fázis között öt hét szünetet tart, amely során négy hétig gyűjtik az adatokat, az utolsó héten pedig ezen adatok elemzése alapján döntik el, megléphető-e a következő nyitási fázis.

Ezáltal már több mint egy fázissal előbb tudhatjuk majd, működik-e ez a menetrend vagy módosításokat igényel.

A britek június 21-re tervezik a teljes nyitást, ami alapján nálunk augusztus 16-án lehetne feloldani minden korlátozást. A szigetország már korábban, április 12-én megnyitná az üzleteket és megengedné a belföldi nyaralást. A nyolc hét eltolással számolva ugyanezeket az enyhítéseket Magyarországon június 7-én, illetve július 12-én lehetne bevezetni.

Az Egyesült Királyságban vannak olyan vélemények is, hogy a fertőzések ilyen jelentős csökkenésével fel lehetne gyorsítani a gazdasági nyitást, de Boris Johnson miniszterelnök láthatóan nem akar kockáztatni: mint mondta, úgy akar nyitni, hogy utána már többet ne kelljen zárni. Ha ezt az óvatos menetrendet követjük, talán nálunk sem kell majd újabb járványhullámtól tartani.

Borítókép: Koronavírus elleni oltóanyagot adnak be egy férfinak az angliai Hertfordshire megyei Stevenage város konferenciaközpontjában létesített oltóközpontban (MTI/EPA/Pool/Joe Giddens)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.