A Magyarországon tapasztaltakhoz hasonló sebességgel növekszik lakosságarányosan az átoltottság, de mivel a brit járvány és az oltási kampány időben is előttünk jár, érdemes összehasonlítani a számok ottani és hazai alakulását. Annál is inkább, mert a britek rendkívül részletes nyitási tervet dolgoztak ki, amely az óvatosság és a fokozatosság elvének betartásával is már június 21-re a korlátozások teljes feloldását ígéri.

A grafikon a regisztrált új fertőzöttek százezer lakosra vetített hétnapos mozgóátlagát mutatja az Egyesült Királyságban és Magyarországon. Az időtengely 2020. december 1-jénél indul, akkor, amikor a brit napi esetszámok ismét emelkedni kezdetek (a mozgóátlag csak késéssel mutatja az emelkedést). A brit és a magyar hullám – bár időben nem egyszerre történt – a görbék meredeksége szempontjából sok hasonlóságot mutat: hazánkban mintegy 10 héttel később kezdődik meg az esetszámoknak a britekéhez hasonló meredek emelkedése.
Még jobban látszik a görbék hasonlósága, ha a brit görbét időben eltolva ráhelyezzük a magyar görbére: a narancssárga vonal tízhetes (70 napos) késéssel mutatja a brit hullám levonulását. Ebből azt feltételezhetjük, hogy Magyarországon a jelenlegi, a britekéhez hasonló szigorúságú korlátozásokkal tíz hét múlva juthatnánk el oda, ahol ők ma tartanak.
Hasonló tempó az első dózisok tekintetében
A hazai átoltottsággal viszont ennél kevésbé járunk a britek mögött. Az Egyesült Királyság előnyét egyrészt az adja, hogy az oltási programot három héttel korábban, már december 8-án elkezdték (de csak 2021. január 11-től vannak oltási adatok), másrészt az, hogy kezdettől fogva nagy mennyiségű vakcina állt rendelkezésükre. Eközben nálunk az ellátási problémák miatt csak lassabban növekedett a beoltottak száma. Viszont február 28-tól, az orosz és a kínai vakcina használata következtében felgyorsult az első oltások beadásának tempója, és az átoltottság ütemének növekedése a britekével közel azonos lett: akkor még csak 42 nappal voltunk elmaradva a szigetországtól.
Március közepén a hazai ütem kissé lelassult, és ez növelte 46 napra a lemaradást.
A magyar oltási program hatékonyságát ugyanakkor jelzi, hogy miközben az orosz és a kínai vakcinák bevetésével a britekhez hasonló tempóban tudja beadni az első dózisokat, a legtöbb vakcina esetében a briteknél jóval hamarabb beadják a második dózist is. A második dózissal való átoltottságban már most jobban állunk, mint a szigetország.
Az új fertőzések számának esése várható
Ha tehát az első dózissal való oltások tempóját továbbra is tudjuk tartani, 6-6,5 hét időbeli eltolással követhetjük a brit nyitási programot, amely március 8-án, az iskolák megnyitásával kezdődött el. Tehát nálunk az április 19-vel kezdődő héten nyithatnának az iskolák – és épp ezt a dátumot jelölte meg a minap a magyar kormány is. Ugyanakkor azt is láttuk, hogy az új fertőzöttek esetén a lemaradás sajnos nem hat, hanem tíz hét, és egyelőre csak remélhetjük, hogy a számok napokon belül ugyanúgy esni kezdenek, mint a hullám ugyanezen szakaszában az Egyesült Királyságban.
Mivel most két hete, hogy nálunk is a britek szintjére szigorították a korlátozásokat, ezeknek a reményeknek van jogalapjuk, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a brit korlátozások már karácsony óta érvényben vannak. Mindenesetre ha nálunk is a briteknél tapasztalt ütemben csökkennek az új fertőzések, június elejére érhetjük el a szigetország jelenlegi szintjét.