Sok fejtörést okoz még Joe Bidennek a NATO

Az amerikai külpolitikának prioritás Kína nemzetközi rendszerben való szabályozása, illetve a távol-keleti óriás további erősödésének akadályozása, ehhez pedig Washingtonnak szüksége van a szövetségeseire – ez a legfőbb tanulsága a NATO-külügyminiszterek tegnap kezdődő tanácskozásának. A lapunk által megkérdezett szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: a Biden-adminisztrációnak nem lesz könnyű dolga, az európai NATO-tagállamok ugyanis nem pusztán kihívást látnak a távol-keleti országban, de egyre inkább lehetőséget is.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter (b) és Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár sajtótájékoztatót tart a NATO-tagországok külügyminisztereinek tanácskozásán Brüsszelben MTI/EPA/Reuters/Yves Herman Fotó: Yves Herman

Antony Blinken amerikai külügyminiszter (b) és Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár sajtótájékoztatót tart a NATO-tagországok külügyminisztereinek tanácskozásán Brüsszelben 2021. március 23-án.
Fotó: MTI/EPA/Reuters/Yves Herman

Antony Blinken amerikai külügyminiszter egyébként tegnap a találkozó megnyitása alkalmával mondott rövid beszédében erős ultimátumot adott Németországnak. A politikus ugyanis a washingtoni álláspontot nyomatékosítva arról beszélt: az Oroszország és Németország között épülő Északi Áramlat 2 (Nord Stream 2) gázvezeték ellentétes az Európai Unió saját érdekeivel, és alááshatja Ukrajna szuverenitását.

– Az Egyesült Államok ezért óva inti Németországot a tranzitútvonal használatától

– szögezte le Blinken. Mártonffy Balázs ezzel kapcsolatban elmondta: Moszkvával szemben – legalábbis retorikailag – a Biden-adminisztráció egyértelműen konfrontálódóbb kommunikációt folytat elődjénél – ez látszik abból is, hogy az amerikai elnök múlt héten egy interjúban gyilkosnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz államfőt, kisebb diplomáciai konfliktust okozva ezzel. A kutató ugyanakkor felhívta a figyelmet: több európai NATO-tagországnak az Északi Áramlat 2 rendkívül fontos, így most sokan arra várnak, hogyan reagál Berlin, illetve hogy Németország hogyan száll be Amerika Kína-ellenes küzdelmébe. – Csakhogy szeptember végén szövetségi választások lesznek Németországban, ahol az is eldől, ki lesz Angela Merkel kancellár utódja, a németeknek tehát lehet, hogy egyelőre nem annyira sietős dönteni az irányvonalat illetően – fűzte hozzá a kutató.

Az eseményen hazánkat Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte, aki a helyszínen magyar újságíróknak úgy fogalmazott: Magyarország a NATO elkötelezett és szolidáris tagjaként nem akar új hidegháborút, nem akar új ellenségeskedést sem Kelet és Nyugat között. A tárcavezető hangsúlyozta: mi Közép-Európában élünk, megértettük a történelem leckéit, és pontosan tudjuk, hogy a nyugalom, a béke, a kulturált együttműködés, valamint a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd jó a közép-európaiaknak. Antony Blinken külön is leült egyeztetni a visegrádi országok külügyminisztereivel.

https://www.facebook.com/watch/?v=130195658983967