Sok fejtörést okoz még Joe Bidennek a NATO

Az amerikai külpolitikának prioritás Kína nemzetközi rendszerben való szabályozása, illetve a távol-keleti óriás további erősödésének akadályozása, ehhez pedig Washingtonnak szüksége van a szövetségeseire – ez a legfőbb tanulsága a NATO-külügyminiszterek tegnap kezdődő tanácskozásának. A lapunk által megkérdezett szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: a Biden-adminisztrációnak nem lesz könnyű dolga, az európai NATO-tagállamok ugyanis nem pusztán kihívást látnak a távol-keleti országban, de egyre inkább lehetőséget is.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter (b) és Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár sajtótájékoztatót tart a NATO-tagországok külügyminisztereinek tanácskozásán Brüsszelben MTI/EPA/Reuters/Yves Herman Fotó: Yves Herman

– Az Egyesült Államoknak Kína feltartóztatása mindenképp kiemelt külpolitikai prioritás – az volt a Trump-adminisztrációnak és az azt követő Biden-adminisztrációnak is. A NATO-n belül azonban már korántsem ennyire egyszerű a helyzet, ugyanis – miközben Washington és Peking között folyamatos a küzdelem – az észak-atlanti szövetség európai tagállamai nem pusztán kihívást látnak a távol-keleti országban, de egyúttal lehetőséget is.

Sőt, Közép-Európában részben egyre inkább lehetőséget. A bideni külpolitika első lépésként tehát igyekszik szép szóval rábírni szövetségeseit, hogy álljanak be Washington mögé a Peking elleni küzdelemben, s ennek volt a színtere a tegnap kezdődő találkozó

– értékelte lapunk megkeresésére Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerikai Tanulmányok Kutatóintézetének vezetője a NATO-külügyminiszterek kétnapos brüsszeli tanácskozását. A John McCain-díjas szakértő szerint az eltérő perspektívák közötti ellentétek feloldása komoly problémát fog jelenteni Joe Biden amerikai elnöknek, az pedig már előre tudható volt, hogy míg Trump alatt az America First! jelszó jegyében fogant washingtoni külpolitika némileg visszahúzódóbb volt, Biden Kína nemzetközi rendszerben való szabályozásának ígéretével, illetve az Egyesült Államok nemzetközi hitelességének és a szövetségeseivel való együttműködés kulturáltabb mederbe való terelésének ígéretével foglalta el a Fehér Házat. – Biden külpolitikáját kimért multilateralizmus jellemzi majd – fűzte hozzá Mártonffy Balázs, hozzátéve: az Afganisztánból való kivonulásnak megágyazó békemegállapodás megkötése előtt Trump nem tárgyalt a szövetségeseivel, s bár a Biden-adminisztráció ezt megteszi, végül úgyis az lesz, amit az amerikaiak szeretnének. – Washington egyébként a tálibokkal közösen elfogadott menetrendnek megfelelően fokozatosan vonta ki az amerikai csapatokat, előkészítve a terepet az idén május 1-jére kitűzött teljes kivonulásra, ennek a határidőnek a tartására azonban egyre kevesebb esély van – magyarázta a szakértő. Elmondta azt is, hogy bár a NATO alapvetően egy politikai-katonai szervezet, amely profilját tekintve elsősorban védelmi feladatokat hivatott ellátni, a Biden-adminisztráció hatalomra lépésével egy újra erősödő nyomásgyakorlás is megjelent az észak-atlanti szövetségben a klímaváltozás elleni küzdelem sürgetésére vonatkozóan.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter (b) és Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár sajtótájékoztatót tart a NATO-tagországok külügyminisztereinek tanácskozásán Brüsszelben 2021. március 23-án.
Fotó: MTI/EPA/Reuters/Yves Herman

Antony Blinken amerikai külügyminiszter egyébként tegnap a találkozó megnyitása alkalmával mondott rövid beszédében erős ultimátumot adott Németországnak. A politikus ugyanis a washingtoni álláspontot nyomatékosítva arról beszélt: az Oroszország és Németország között épülő Északi Áramlat 2 (Nord Stream 2) gázvezeték ellentétes az Európai Unió saját érdekeivel, és alááshatja Ukrajna szuverenitását.

– Az Egyesült Államok ezért óva inti Németországot a tranzitútvonal használatától

– szögezte le Blinken. Mártonffy Balázs ezzel kapcsolatban elmondta: Moszkvával szemben – legalábbis retorikailag – a Biden-adminisztráció egyértelműen konfrontálódóbb kommunikációt folytat elődjénél – ez látszik abból is, hogy az amerikai elnök múlt héten egy interjúban gyilkosnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz államfőt, kisebb diplomáciai konfliktust okozva ezzel. A kutató ugyanakkor felhívta a figyelmet: több európai NATO-tagországnak az Északi Áramlat 2 rendkívül fontos, így most sokan arra várnak, hogyan reagál Berlin, illetve hogy Németország hogyan száll be Amerika Kína-ellenes küzdelmébe. – Csakhogy szeptember végén szövetségi választások lesznek Németországban, ahol az is eldől, ki lesz Angela Merkel kancellár utódja, a németeknek tehát lehet, hogy egyelőre nem annyira sietős dönteni az irányvonalat illetően – fűzte hozzá a kutató.

Az eseményen hazánkat Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte, aki a helyszínen magyar újságíróknak úgy fogalmazott: Magyarország a NATO elkötelezett és szolidáris tagjaként nem akar új hidegháborút, nem akar új ellenségeskedést sem Kelet és Nyugat között. A tárcavezető hangsúlyozta: mi Közép-Európában élünk, megértettük a történelem leckéit, és pontosan tudjuk, hogy a nyugalom, a béke, a kulturált együttműködés, valamint a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd jó a közép-európaiaknak. Antony Blinken külön is leült egyeztetni a visegrádi országok külügyminisztereivel.

https://www.facebook.com/watch/?v=130195658983967