Szijjártó Péter: Annyival több ember életét tudtuk megvédeni, amennyi keleti oltást vásároltunk

Annyival több szerb és magyar ember életét tudtuk megvédeni, mint amennyi keleti vakcinát megvásároltunk, és amennyi oltást már beadtunk Szerbiában, illetve Magyarországon

– hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Belgrádban, ahol szerb hivatali kollégájával, Nikola Selakoviccsal tárgyalt.

Szijjártó Péter rámutatott: ha Belgrád és Budapest nem vásárolt volna keleti vakcinát, akkor a saját állampolgárai életét tette volna kockára.

– Egyik kormány sem volt hajlandó ideológiai kérdéssé tenni a vakcina ügyét. Mindkét ország megbízott a saját nemzeti szakértőiben, és nem fogadtuk el azt, hogy valaki valahol távol jobban ért egy bizonyos kérdéshez, mint a mi nemzeti szakértőink. Mind a szerb, mind a magyar kormány a józan eszére hallgatott, és egyetlenegy célt tűztünk ki magunk elé, hogy megvédjük a saját polgáraink életét és egészségét

– fűzte hozzá. Amennyiben Szerbia és Magyarország nem vásárolt volna keleti vakcinát, akkor több millióval kevesebb szerb és magyar kapott volna oltást – magyarázta. Szijjártó Péter a szerb hivatali kollégájával tartott közös sajtótájékoztatón arra is kitért, hogy az elmúlt évben a két ország megmutatta, milyen is a jószomszédi viszony, és ebből mindkét fél profitálni tudott. Rámutatott, hogy a magyar gazdaság dimenzióváltásában a Szerbiával való gazdasági együttműködésnek nagyon komoly szerepe volt és van.

– A gazdaság dimenzióváltásának Magyarországon az egyik fő eleme az, hogy magyar vállalatok sikeres beruházásokat tudnak végrehajtani külföldön, amellyel hozzájárulnak a célország és Magyarország gazdaságának növekedéséhez is

– magyarázta, majd kitért arra, hogy a magyar kormány hat magyar vállalatnak adott eddig támogatást összesen 7,5 milliárd forint értékben ahhoz, hogy ez a hat vállalat összesen 13 milliárd forintnyi beruházást hajtson végre Szerbiában. Szijjártó Péter kiemelte azt a példaszerű hozzáállást is, amelyet Belgrád tanúsít a Szerbiában élő magyar közösség iránt.

– Mind Szerbia, mind Magyarország erőforrásnak tekinti a vajdasági magyarokat, egy olyan közösségnek, amely összeköti a szerbeket és a magyarokat

– hangsúlyozta. A két országot az infrastruktúra-fejlesztés is összeköti. Szijjártó Péter rámutatott, hogy októbertől Magyarország energiaellátása tekintetében új fejezet kezdődik, „valós diverzifikáció történik, hiszen elkészül a magyar–szerb határ, valamint a magyar nemzeti gázvezeték-hálózat közötti 15 kilométeres összeköttetés, amelynek nyomán hatmilliárd köbméteres gázmennyiséget tudunk évente déli irányból Magyarországra szállítani”.

Nikola Selakovic szerb külügyminiszter a két ország rendkívül jó kapcsolatát méltatta. Elmondta, a két kormány, de az egyes politikusok közötti jó kapcsolat is hozzájárul a két ország jó viszonyához.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az idén megszervezik a hatodik magyar–szerb kormánycsúcsot, amelyen a Szerbia és Magyarország közötti stratégiai partnerségről lesz szó.

Kiemelte, hogy a két fél számos közös projektben vesz részt, ezek közül az egyik legfontosabb a Belgrád–Budapest vasútvonal kiépítése, és hamarosan megkezdődik a Szeged–Szabadka–Baja vasútvonal felújítása is. A szerb tárcavezető köszönetet mondott Magyarországnak azért a segítségért, amelyet a koronavírus-járvány elleni harcban nyújtott Szerbiának. A gazdasági együttműködés kiemelkedő, a járvány ellenére az árucsere-forgalom tovább tudott növekedni a tavalyi esztendőben is. Nikola Selakovic emellett háláját fejezte ki azért is, hogy Magyarország töretlenül támogatja Szerbia európai integrációját. A két külügyminiszter kedden megállapodást kötött arról, hogy Santiago de Chilében, Valettában és Lusakában közös diplomáciai és konzuli irodát tartsanak fenn.