Szijjártó Péter: Fel kell gyorsítani a Nyugat-Balkán uniós csatlakozását!

A külgazdasági és külügyminiszter a Konrad-Adenauer-Stiftung konferenciáján értékelt.

Budapest, 2020. november 27. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2020. november 27-én. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

Fel kell gyorsítani a Nyugat-Balkán országainak uniós csatlakozását – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Külügyi- és Külgazdasági Intézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung által szervezett éves, online Nyugat-Balkán-konferencián. Szijjártó Péter kiemelte: Magyarországnak gazdasági és nemzetbiztonsági érdeke a Nyugat-Balkán stabilitása. Ezért a Nyugat-Balkán országainak segítése, európai uniós és euroatlanti csatlakozási folyamataik előmozdítása a magyar külpolitika egyik központi eleme. A magyar kormány tudja milyen, amikor béke, stabilitás és fejlődés jellemzi a Nyugat-Balkánt, és azt is, milyen, ha ezek hiányoznak – mondta.

Felhívta a figyelmet arra: ha a Nyugat-Balkán nem elég stabil, akkor nem képes visszaszorítani az illegális migrációs hullámokat, nem képes küzdeni a terrorizmus ellen, nem tud fellépni a szervezett bűnözéssel szemben és nem tudja megakadályozni a szélsőséges ideológiák terjedését.

A miniszter szerint az Európai Uniónak gazdasági érdeke is, hogy bővítse és javítsa a gazdasági és kereskedelmi együttműködést a térséggel. Tavaly az EU és a nyugat-balkáni országok közötti kereskedelem volumene meghaladta az ötvenmilliárd eurót – közölte, megjegyezve: Magyarország ebben fontos szerepet játszott.

Azt mondta, hogy a Brexittel, az Egyesült Királyság távozásával az EU óriási veszteséget szenvedett el. A britek kilépésével az EU lakosságának nyolcada hagyta el az uniót, a gazdasági teljesítménye pedig hetedével csökkent – ismertette Szijjártó Péter, kiemelve: ezt a veszteséget valahogyan kompenzálni kell. Ennek pedig nincs más módja, mint a bővítési folyamatok felgyorsítása – jelentette ki a miniszter.

A miniszter azt mondta, hogy a NATO már 3:0-ra vezet az EU-val szemben, mivel már a régió három országa – Albánia, Észak-Macedónia és Montenegró – csatlakozott a szövetséghez.

Szijjártó Péter feltette a kérdést, hogy miért van ennyire lemaradva az EU. Értékelése szerint ha ez így folytatódik, az integráció elveszíti hitelességét és vonzerejét. Kitért arra is: büszkék arra, hogy novembertől Magyarország veszi át a koszovói KFOR-misszió parancsnoki pozícióját. Jelenleg 420 magyar katona állomásozik a térségben, de létszámukat még idén több mint ötszázra növelik. Ugyancsak büszkén vesz részt Magyarország az EUFOR bosznia-hercegovinai missziójában. Ott 52 katonával Magyarország a harmadik legnagyobb hozzájáruló fél.

A miniszter hangsúlyozta, 2015, az illegális migráció kezdete óta látható, hogy ha a Nyugat-Balkán stabil és erős, segítheti a migrációs hullámok visszaszorítását.

Ennek támogatására Magyarország Szerbiába és Macedóniába is rendőröket küldött, hogy segítsék a legsebezhetőbb határszakaszok védelmét. Ugyanezt a segítséget Bosznia-Hercegovinának is felajánlotta Magyarország – közölte. Szijjártó Péter azt is elmondta, hogy a koronavírus-járvány elleni küzdelemben 800 ezer maszkot, 75 ezer védőruhát és száz lélegeztetőgépet, a közelmúltban pedig ötvenezer PCR-tesztet is adományozott a régió országainak. Úgy fogalmazott: „Minél egészségesebbek a szomszédaink, annál jobb a mi helyzetünk is.” A pandémiás válságnak az egészségügyi mellett gazdasági vetülete is van – mondta. Utóbbival kapcsolatban közölte: a magyar kormány álláspontja szerint sokkal jobb, ha az emberek munkáját védik meg, mintha segélyt biztosítanának. Ezért is segítik a magyar vállalatokat abban, hogy beruházásokat hajtsanak végre a Nyugat-Balkánon. Ez Magyarország és a Nyugat-Balkán gazdaságát is támogatja – jegyezte meg a külgazdasági és külügyminiszter.