Diktatúra épül Németországban?

Véleménye miatt rúgtak ki egy kapusedzőt a német Bundesligában szereplő Hertha BSC csapatától. A szólás- és véleményszabadságot súlyosan sértő menesztésről kérdeztünk német civil szervezeteket. Németországban egyre kevesebb nézet hangoztatható nyilvánosan és ebben Angela Merkel német kancellárnak is szerepe van – írja cikkében a V4NA Hírügynökség.

Angela Merkel kancellárt is sokkolták a történtek. Forrás: Bundestag

„Európa keresztény földrész, én nem szívesen nézem végig azt az erkölcsi leépülést, ami végigsöpör a kontinensen. A liberálisok felnagyítják az ellenvéleményeket: ha te nem tartod jónak a migrációt, mert rettentő sok bűnöző lepte el Európát, akkor máris rád sütik, hogy rasszista vagy”, mondta egy interjúban Petry Zsolt, a német labdarúgó-bajnokság első osztályában szereplő Hertha BSC kapusedzője. A szakember több társadalompolitikai kérdésről is elmondta a véleményét a bevándorlás mellett az LMBTQ közösségekről is.

A bevándorlásról azt mondta, hogy nem érti, Európa hogyan képes morálisan ilyen mélyre süllyedni, mint ahol most van. Hozzátette, a bevándorlás-politikát az erkölcsi leépülés megnyilvánulásának tartja.

Petry Zsolt kijelentéseiből nagy botrány lett a német csapatánál. Kedden a klub közölte, hogy meneszti a kapusedzőt. A közleményükben úgy indokolták a menesztést, hogy aláírta a sokszínűség chartáját, és aktívan elkötelezett a sokszínűség valamint a tolerancia mellett, mert ezek az értékek fontosak számukra. És ez nem található meg Petry Zsolt nyilatkozataiban, amelyeket munkatársukként – velük nem egyeztetve – nyilvánosan tett.

A közlemény végén Petry is mondott néhány mondatot a klub honlapjának. Azt hangsúlyozta, hogy nem homofób és nem idegengyűlölő, és természetesen sok sikert kíván a bent maradásért küzdő klubnak.

Németországban egyre kevésbé tolerálják a nem liberális véleményeket. Angela Merkel német kancellár 2019-ben a szövetségi parlamentben szólalt fel, ahol kiemelten értekezett a szólásszabadságról, azonban úgy tűnt korlátozni kívánja azt.

„A szólásszabadságnak vannak határai, amelyek ott kezdődnek ahol gyűlöletkeltés történik. Ahol megsértik az emberek méltóságát. Ez a ház ellenezni fogja a szélsőséges beszédet, különben a társadalmunk nem lesz ugyanaz, amilyen korábban volt” – fogalmazott Merkel.

Merkel beszéde Andrew Doyle brit komikus és szólásszabadság-támogató érdeklődését is felkeltette, aki Twitter-oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy „a gyűlöletbeszédet mindig azok határozzák meg, akik épp hatalmon vannak”.

„Az államra soha nem szabad rábízni az elfogadható beszéd korlátait. Nagyon baljós látni az ilyen tekintélyelvű ötletek támogatását a szabadság nevében”

-írta.

Merkelnek meglehetősen érdekes felfogása lehet a szólásszabadságról. A kancellárt 2015-ben azon kapták, hogy a Facebook-on megjelenő felbujtó jellegű bejegyzések törléséről beszélt a közösségi oldal alapítójával, Mark Zuckerberggel. Az incidens akkor történt, amikor migránsok százezreit árasztották el Európát. Egy bekapcsolva felejtett mikrofon által felvett beszélgetés során Merkel azt kérdezte Zuckerbergtől, hogy tesznek-e valamit a migrációellenes posztok ellen. A Facebook alapítója azzal válaszolt, hogy dolgoznak rajta.

Az Allensbach Institute által készített közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 59 százaléka azt mondta, hogy szabadon kifejezheti nézeteit a barátai között, de csak 18 százalék érzett hasonló szabadságot, ha nagy nyilvánosság előtt kellett véleményt nyilvánítson.

A V4NA levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, a Renew Europe frakcióhoz és a jogvédő szervezetek krémjéhez, a német Amnesty Internationalhez.

Arra voltak kíváncsiak,

Tervezik-e, hogy vizsgálatot indítanak a német jogállamisággal és a németországi szólásszabadság helyzetével kapcsolatban azután, hogy a Hertha BSC elbocsátotta egyik edzőjét, miután ő elmondta véleményét egy napilapnak bizonyos témákban?

Mit gondolnak a szólás- és véleményszabadság ilyen mértékű megsértéséről Németországban?

Elítélik-e a szakember menesztését?

Választ egyelőre nem közöltek.

Az eredeti cikket ITT érheti el.

Kiemelt kép: Bundestag